Ti is sokat rágódtok a múlt szép emlékein?

Nálam még sosem volt ilyen. Talán azért, mert azt gondolom, hogy most a legjobb az életem, boldog vagyok, szuper férjem és gyerekeim vannak, aránylag jó munkahelyem.... A gyerekkorom nem volt jó, aztán volt egy nagyon boldogtalan házasságom. Szóval nekem nincs mit visszasírnom.

De lehetek még így, idősebb koromban, ha a gyerekek felnőnek, akkor lehet, hogy ezt az időszakot fogom visszasírni.

Nrkem a sulis nyári szünetek hiányoznak. Mindig ökörködtünk a haverokkal, minden másnap bográcsoztunk, buliztunk.

Most munka mellett alig jut idönk ezekre:(

Igen, persze, rengeteget. Az általános iskola végén sírtam, hogy vége lett, mert ha jól emlékszem azt nagyon szerettem, de mára már az a 8 év eléggé elhomályosodik a gimi és a főiskola mellett, ami egyszerűen gyönyörű volt.

A gimis délutánok, amikor a suli mellett cigiztünk. A gimis esték a tóparton. Az a sok szintén jelentéktelen csók, amikről te is írsz. Az a srác a gimiből, akiről a 4-ből 2 év szólt, és a másik srác, akiről meg a másik kettő.

Aztán a közösségi élmények, a lassan telő hétköznapok. A félelmetes töriórák, a laza angol órák, a stresszes év végi vizsgák.

A kedvenc kocsmáink, amiket kilencedikben fedeztünk fel, de tizenkettedikben sem tudtunk elszakadni tőle.

A sok sírós este az osztállyal, főleg tizenkettedikben, amikor tudtuk, hogy lassan vége.

Az osztálykirándulások. Az a sok baromság, Uram Isten.. A pörkölt, amit sütöttünk évről évre egyre szarabb volt. :D

A nyári fesztiválok, ahol német fiatalok estek be a sátrunkba, aztán eláztunk, és lepedőből készült függőágyon aludtam egy hétig. A diákmunka, ahol valami sárga löttyel öntöttük le magunkat, hogy ne süljünk szarrá.

Az az este, ami még érettségi közben volt, de még mindig úgy viselkedtünk, mintha hétfőn folytatódna tovább. Istenem, de hiányzik.

A főiskola. Az a szabadság. Az a rengeteg szex. Az a sok stresszes áttanult éjszaka, és az a vállalhatatlan részegség, ami utána következett. A sok versike, dal, amit bódult állapotban betépve költöttünk. A sok házibuli. Tömérdek mennyiségű alkohol, és épp ugyanennyi hamburger.

A kolesz. Annyira kevést pénzt egy tárcában elképzelni sem tudtam, amíg gimibe jártam. Igaz barátságok kötődtek egy másik városban, másik kocsmával, más szokásokkal, másfajta cigivel, másfajta életfelfogással, és másfajta tudással is..

Csodálatos volt. Innen Hollandiából furcsa most visszatekinteni. Olyan távol vannak. Mi lehet most azzal a gyerekkel, aki egy szál autógumibamn futkosott a villamos előtt?

Fiatalnak lenni gyönyörű.