Úgy érzem cserben hagytak a barátaim, mit tegyek?

Nagyon szomorú vagyok, úgy érzem az összes barátságom csak hazugság volt.

Múltkor szerveztem egy programot, ahova meghívtam a legjobb barátaimat.

Az egyiket hívom fel előtte, hogy jön-e, és elis felejtette az egészet. Utána meg kiderült, hogy hirtelen el kellett, hogy menjenek valahova, így nem jött.

A másik kettő elfelejtett szólni, hogy nem pontosan érnek oda, mert előtte dolguk van. Oké.

Megszerveztem a programot, mindenki szomorú volt, rontotta a hangulatot, és elkezdtek közbe szervezni, majd amikor mindenki boldog volt én voltam kb. az izé, hogy szomorú vagyok.

Aztán ők tovább mentek, én meg nem emntem velük így, hogy elrontották a kedvem.

Ma koncerten voltunk, és az egyik sráccal megebszéltük, hogy UTÁNA elmegyünk valahova többen. Ebből az lett, hogy őt hívták a többiek, engem nem, így ő elment velük, és én jöttem haza.

A másik legjobb barátnőm nem jön sehova velem, a harmadik meg továbbadja azt, hogy hova mgyek, mit csinálok.

A negyediknek meg lelki szemetes vagyok.

Egyszerűen rosszul vagyok, nem értem, miért kaptam ezt. Hogy tudnám ezt feldolgozni, hogy nem kellettem senkinek?

A pasim is olyanokat írt egy másik lánynak, aki szép és csinos...

AZt megbeszéltük, most a barűtom van kb. mellettem, mint egyben legjobb barát is.

De mindenki eldob, kihasznál, hiába változtatok magamon. Nem vagyok értékes senkinek sem.

Ezt hogy lehet megváltoztatni?