Szerintetek igaz barátok?

Szóval jó pár dolog megviselt mostanság, szakított velem barátom mai napig nem tudom miért mamám lerobbant pedig vele tudtam sok mindent megbeszélni, nővérem nekem mondja el problémáit, nem jól működnek férjével a dolgok, volt osztálytársam "barátnő" szintén nekem önti ki a lelkét, másik barátnőmnek is "pasi bajai" vannak szintén ápolom a lelkét, másik barátnőm pedig szintén mindig elmondja ha valami nyomja a lelkét. Én probálok mindenkinek tanácsot adni, probálok segíteni, meghallgatom őket, hiszen tudom magamból kiindulva hogy már az is nagyon sokat segít. De most nekem lenne szükségem arra, hogy valaki támogasson, megviselt a szakítás nagyon és mamám, és mindenki nekem mondja el a problémáit de az enyémre senki sem kíváncsi, igazából nem vagyok az az ember aki sajnáltatja magát és bármennyire is alapjáraton beszédes vagyok, ezekről a dolgokról nehezen tudok beszélni. Legjobb barátnőm kint van külföldön leírom neki mi nyomja a lelkem mégis alig ír rá valamit... Albérletben lakok egyetem miatt és van lakótársam aki szintén amikor összejöttek barátjával voltak problémák ott álltam mellettük, erre ma mondom nekik hogy szomorú vagyok és lelki bajaim vannak mármint nem vagyok boldog, erre mindenféle marhaságot elkezdtek mondani ami elején vicces volt, de komolyan számítottam volna rájuk erre elkezdi hogy már jó pár hete csak ezt hallgatja hogy milyen rosszul vagyok lelkileg! 1. körülbelül 2-szer hoztam fel nekik, ez lenne nyafogás? Szükségem lenne rájuk most és egyszerűen úgy érzem hogy amikor én vagyok bajban senki nem áll mellettem. Persze utána bocsánatot kért hogy nem gondolta komolyan csak viccből, de meg kell hogy mondjam nem vagyok egy sírós lány de bejöttem és könnybelábadt a szemem. Én túlzom el a dolgokat, vagy tényleg jogos hogy úgy érzem nem számíthatok rájuk. Most nagy szükségem lenne arra hogy valaki támogasson. Mindig erős voltam bármi is történt mindig voltak céljaim tudtam mit akarok elérni. De most úgy érzem szétestem, és nem érzem hogy jó helyen lennék, igazából nagyon üresnek érzem magam, akinek nincsenek barátai. Nem szeretem a negatív embereket, de most magam is annak látom és utálom ezért magam.