Nekem miért nincs ilyen barátom? 18 L

Az összes barátom teljesen különbözik tőlem, de ők ugyanolyanok. Nem ismerek senkit, aki hasonlítana rám, és látom, hogy mindenki másnak van ilyen barátja (körülöttem legalábbis). És mindenkinek megvan a lelki társa, akivel hasonló dolgokat szeretnek, hasonlóak a céljaik, hasonló helyekre szeretnék járni, de nekem nincs ilyen, ezért mindig egyedül maradok, amikor éppen nincs kedvem már alkalmazkodni. Ők többen vannak, nyilván nem rángathatom el őket mondjuk egy olyan koncertre, amit ők nem annyira szeretnek/ismernek, de én mindig megyek velük mindenre, amit egy kicsit szeretek csak hogy velük legyek, mert szeretem őket. De rossz, hogy nem találok olyat, akire pl. ráírok vagy átmegyek, és egy emberért rajongunk, dumálunk róla, kibeszélünk filmeket, sorozatokat, hasonló az érdeklődési körünk. Tudom, hogy ez az egyik legkisebb probléma az életben, de egy idő után elég nyomasztó tud lenni, és kezdem magam egyedül érezni, mintha soha senki nem akarna meghallgatni, ha jó kedvem van és arról beszélek, akiket szeretek... Elég hülyén fogalmaztam meg :D, gondolom félreértések is lesznek de ha valami nem tiszta majd leírom még.