Van olyan ember, aki valamiért úgy érzi, folyton félre ismerik, legalábbis nem úgy dumál a barátaival ahogy szeretne? Még chat-en sem?

elég magányos ember vagyok, mert mindenkitől elfordulok, akit bántónak érzek, ami sajnos előfordul. bár van amikor nagyon szeretek együtt lenni valakivel, és nagyon tudom szeretni az embereket, és ők is engem, aztán meg érzem, hogy ridegebbé válik, bár változtatnék rajta, érzem, hogy valami nem jó, de mégsem tudok változtatni rajta. mintha a felszín másnak mutatkozna, mint az ami belül van, és nem tudnám kifejezni magam. ilyenkor nem igazán tudom elképelni mit érezhet a másik ember, és sokszor utálkodom magamban, mert azt gondolom, hogy "ő is utál", és azon kattog a fejem, hogy nem kellene ez így legyen és hogy téved.. de talán, jobb belátásom szerint, ő sem tudja, hogy "mi van", és kár ezen gőzőlni.

megijeszt*,..