Nektek vannak punk/hippi/emo/goth/dark/rocker barátaitok? Milyenek? Mármint tudnak hozzátok igazodni, vagy ti igazodtok hozzájuk?

A haverjaim többsége rockot hallgat, főleg nemzeti rockot. Én nem nagyon szeretem a keményebb zenét, de jól megvagyok velük, mivel mind többre tartjuk a közös kocsmázást, hülyülést, mint a teljes csoportos koncertlátogatást.

Bennem semmi rocker életérzés nincs, bennük is inkább hazaszeretet, mint az a kőkemény rocker mentalitás, de a hazaszeretet megvan nálam is, így nem a zene a közös tényező.

Hát nekem volt ilyen gothos-darkos haverom, hát ő egy külön történet.

Senkihez nem hajlandó alkalmazkodni, mindig is én voltam az, aki elviselte a baromságait, még mások is bolondnak néztek, hogy én miért barátkozom ilyen egyénnel.

Mondtam nekik, hogy rendes gyerek, csak furcsa, nekem azzal pedig nincs bajom, ha tud viselkedni és nem beképzelt.

Aztán meg hallottam vissza emberektől, hogy engem mekkora szánalomnak tart, mert hogy én mindig odafigyelek a gyíkságaira és ezzel alárendelem magam. Amikor legközelebb találkoztam vele, kapott tőlem egyet a gyomrába, utána pedig beleöklöztem a tarkójába, amikor összegörnyedt a pociütéstől.

Azóta hálistennek nem találkoztunk, de szerencsém volt vele szemben, mert ilyen kis nyikhaj gyerek, valami betegséggel, amitől nem emelhet többet 20-30 kilónál...

legjobb barátom egy rocker, én jó magam egy évig hippi voltam aztán Pastel Goth-ra váltottam mert úgy éreztem ez illik igazán hozzám, mert ez vagyok én.

A lényeg, hogy egy barátságban nem számít milyen a külső ha a belső tud szeretni téged! :)