Augusztusban megyek gólyatáborba (gimi) és nagyon félek. Mi tévő legyek?

Teljesen át tudom érezni a helyzetedet. 2 éve én is ugyan ebben a cipőben voltam. Jött a gimi, előtte gólyatábor, nem ismertem senkit sem. Az osztályból szintén volt pár 1-3 szintes kapcsolat (úgy értem 3-an egy osztályból jöttek és volt több ilyen kis "csapat" is) Nagyon izgultam a dolog végett, mert idegenekkel nehezen ismerkedő típus vagyok én is. De nem vagyok semmi antiszoc, rasszista vagy bunkó állat, csak az elején nehezemre esik megnyílni az emberek előtt. :)

Én anno szerencsére pont a jófej csajokkal kerültem egy fakunyhóba, szóval jól elvoltunk. A későbbiekben is velük tartottam a kapcsolatot és még mai napig is az ő társaságukat keresem a suliban és azon kívül is.

Azt a hibát ne kövesd el hogy túlizgulod a dolgot és meg sem szólalsz. Egyik bnőmmel is ez történt, kb fél év ismeretség után a csajokkal kitárgyaltuk, hogy ki ki mellé került először a hajón, mi történt és mit gondolt a másikról. 2 csaj azt mesélte (egyikük a bnőm akit említettem) hogy egymás mellé ültették őket hajón, leültek, egymásra néztem és néztek ki a fejükből csöndben ülve egymás mellett. Aztán kb fél óra múlva bnőm ránézett a mellette ülő csajra és vigyorogva megszólalt: "Szia! Petra vagyok! :DDD" .....Na ezen nevettünk egy jót...Elképzelve, elég ciki helyzet lehetett úgy, hogy a környezetükben mindenki beszélgetett..

Főleg az elején, csak úgy hemzsegnek a téma lehetőségek. Honnan jöttél, miért ezt választottad, ez volt e az elsőnek bejelölt suli, neked tetszik e, van e tesód, ha igen ő is ide járt e vagy fog e...mi a hobbid, stb stb.

Sok, sok téma amiről el lehet könnyen cseverészni az elején. Aztán meg csak még jobb lesz. :)

Csak lazán, nyugodtan. :)

Én pedig most készülök egy suliváltásra (nem az osztállyal vagy a tanárokkal van a baj, csak változtattak a törvényen, mi szerint nekem is kéne szakmából érettségiznem...repülőszerelő...) és újra át kell élnem ezt. Most hogy majd másodszorra csinálom, nem fogok ráparázni azt hiszem. Mindenkinek új lesz az élmény, nekem nem. Ami viszont elég furcsa és nyomasztó helyzet, hogy 17 évesen megyek majd korodbeliek közé. Kicsit félek a reakciójuktól, szerintem mindenki azt fogja gondolni hogy megbuktam. (4-5 ös tanuló vagyok) Ez egy rajzsuli lesz, művészeti képző. A másikba az angol végett mentem, de nem azt nyújtja már amit ígértek az elején. Kicsit rossz helyzet, hogy újra kell kezdeni mindent, de azt hiszem később meg fogom köszönni magamnak a dolgot. :)

Bocsi, kicsit hosszúra sikeredett. Ha van bármi kérdésed, vagy ki akarod önteni a szívedet valakinek, nekem írhatsz nyugodtan bármikor, bármiről. Itt vagyok, szívesen válaszolok. Akár máshol is. :)

Mindenesetre sok szerencsét és jó szórakozást neked mindenhez! :) Csak lazán! :D

17/L