Másnak is szakadt már meg a barátsága ilyen "gerinctelen" módon?
Unokatesóm volt egyben a legjobb barátnőm. Két héttel korábban születtem, mint ő. Olyanok voltunk, mint az ikrek. Éjjel-nappal együtt voltunk, mindenhova együtt mentünk. Általánosban "hozzánk csapódott" még két lány. Négyen voltunk nagy barátnők. Minden este kint voltunk, programokat találtunk ki, együtt mentünk moziba, vásárolni, biciklizni. Nem kell szerintem bemutatnom, szóval mindent együtt csináltunk.
Aztán 15 évesen nekem lett egy barátom. A barátnőimmel kicsit unalmasak lettek a találkák, mindig ugyanoda mentünk. Mondtam nekik, hogy keressünk valami másik helyet, és holnap ne ide jöjjünk, de csak oda mentünk. Így kevesebbet lógtam velük. Eljött a 16 szülinapom, kérdeztem barátnőmet, mikor fog jönni? (mindig megajándékoztuk egymást és már vártam, hogy jöjjön) Az volt a válasza, hogy majd megyek. Másnap az anyjától kellett megtudnom, hogy egyáltalán nem fog jönni, ajándékot sem vett, mivel én elhanyagolom őket a barátom miatt. Szó szerint ezt mondta. Barátnőm persze nem mondott semmit a szemembe, én ezután is ugyanúgy tettem, mintha nem történt volna semmi. Ugyanúgy beszélgettem velük, elhívtam ide-oda. De már ő egyáltalán nem keresett és szép lassan eltávolodtunk egymástól.
Én még pár hónap után is kerestem. Akkor is elhívtam pár helyre. De már nem volt olyan, mint régen. Nem tudtunk miről beszélgetni. Hogy lehetett ilyen gerinctelen, hogy nem tudta a szemembe mondani mi bántja? Főleg, hogy barátomnak semmi köze nem volt hozzájuk, mert mindig úgy intéztem mindent, hogy ne szoruljon egyikőjük se háttérbe. Nem azért mentem ki velük kevesebbet, mert a barátommal voltam, hanem unalmas volt. De én ezt el is mondtam nekik..
Azóta nekem nincs igaz barátnőm. Sok ember vesz körül mégis magányosnak érzem magam. Itt a faluban már nincs senkim. És nagyon rossz, hogy ki sem tudok mozdulni, mert nincs kivel. Innen a faluból őszintén szólva nem is szeretnék senkit. Sokat csalódtam ezekben az emberekben régen, meg mindenkinek meg van már a maga társasága. De a szomszéd falukban olyan jól elvagyok a többiekkel, bárcsak ott laknék..
Mit lehet ilyenkor tenni? Arról szoktam néha álmodozni, hogy ideköltözik a szomszédunkba egy új lány, akivel legjobb barátnők leszünk és legalább nekem is lesz valakim.
19L
Boldog névnapot!:)
Sajnállak, de én nem tudok neked barátokat szerezni. Ezen csak te tudsz segíteni, tudod mi a problémád, innentől kezdve már csak annyi van hátra, hogy meg kell oldanod. Sok helyen találhatsz barátokat, keress magadnak! Sok sikert.:)
Akkor boldogabb névnapot kívánok jövőre :P
Borsodi csajok figyelem!!! Most wanted!
:DD
Köszönöm szépen :)
Jó persze, lehet én is hibás vagyok. De még mindig tartom magam ahhoz, hogy nem változtam. És én legalább elmondtam neki, hogy mi a problémám. Erre ő sz*rt sem mondott inkább szép lassan eltávolodott tőlem. És én utána még mindig kerestem. De ki akar egy olyan barátságban részt venni, ahol egyoldalú a dolog?
Utolsó! Örülök, hogy megint jóban vagytok. De én már nem szeretnék vele semmilyen kapcsolatot. Unokatesók vagyunk, családi összejöveteleken találkozunk de ennyi.
Hogy szerezzek barátokat? Nem is kell, hogy sok legyen. Elég egyetlen egy. De ő igaz barátnő legyen :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!