Az egyedülálló barátnők miért veszik nehezen, ha a barátnőjüknek párja lesz? Irigység a fő ok? Mit gondoltok?

Szerintem igen,az.Fél, hogy ő már el lesz hanyagolva,nem lesz annyira fontos.

Persze egy igazi barátságnak arról kell szólnia, hogy én annak örülök, ha a másikat boldognak látom, s a barátnő sem felejti el, hogy nem csak a pasija létezik.:)

Nyilván attól függ, én pl. baromira nem vagyok irigy, önszántamból vagyok egyedülálló. Nem zavar hogy ha kapcsolata van egy barátomnak vagy barátnőmnek, ha nem megy a barátság rovására.

Volt már barátnőnk akivel a pasija miatt apránként megszakadt a kapcsolat (fiú és lánybarátokkal egyaránt), folyton együtt lógtak, a lány ugyan nem sz@rt le minket, de mindig mindenhová hozta a srácot, aki amúgy külföldi volt, így angolul kellett mindenkinek társalogni, egymással is, hogy ne érezze magát kizárva a beszélgetésből (ami nem mindenkinek volt kényelmes, pláne aki rosszul tudott angolul), nekem a nyelv nem okozott gondot, de a csávó se volt szimpatikus típus, külön találkozgatni a csajjal nemigen lehetett, nem voltak meg azok a régi jó beszélgetések, a közös hobbiknak is lőttek.

Irritált, hogy amikor átmentem vagy ők jöttek át folyton egymással ment az etye-petye, cuppogás vagy épp veszekedés, én meg gyertyatartó kösz, de nem szívesen vagyok (a többiek is ugyanígy voltak ezzel). Szóval lassan de biztosan a lány teljesen kihullott a komplett baráti-haveri társaságból.

Valahány év után hallottam, hogy csúnyán szétmentek, de azóta nekem már nincsenek meg a lány elérhetőségei, ő éppenséggel fel tudná venni velünk a kapcsolatot, ha nagyon akarná, de nem teszi.

El tudom képzelni, hogy vannak irigy nők, illetve hogyha eleve a barátság nem áll stabil lábon, akkor az összejövés, az ezáltal megváltozott viselkedés összeomlaszthatja.

Nekem amíg voltak kapcsolataim, soha egy barátot, barátnőt se vesztettem el miattuk, sose tapasztaltam gyűlölködést, pláne irigységet.

Szóval sok esetben a páron múlik, csak nem feltétlenül veszik észre.

A mi baráti körünkben ez általában így szokott lenni(mármint hogy az a probléma forrása aki bepasizik), persze mindig mindenki kiveszi a részét a dologból. Nálunk is van egy barátnőnk, aki tipikusan suttyókra bukik(már bocsánat), 3 mondat után le lehet szűrni, hogy minden pasija belül és intelligencia szintjén ugyanolyan, ott nehéz tiszta lappal hozzáállni az új pasihoz. Persze ez nem mindenkinél van így.

De én is úgy érzem, hogy ezek a bepasizások vízválasztóak. De ha úgy veszed, aki párt szerez, és onnantól mindig a pasijával van vagy mindenhova hurcolja magával egy jól működő rendszert borít fel, amit sok barátság túlél, és tudnak alkalmazkodni, sokak meg nem.