Van barátság fiú-lány között?

Fiú és lány között van,de férfi és nő között nincs.

Gyakorlatilag az egyik mindig is többet akar mint a másik,ez a fiú lány barát dolog általában csak a csajok szükséglete,a fiúk ebbe meg belemennek hogy több esélyük legyen a lánynál.

ha mindkettő hetero, akkor maximum csak haverság lehet

barátság csak akkor ha ferde hajlam van valamelyiknél vagy mint már írták többet akar az egyik

ez a két nem nem azért lett kitalálva, hogy barátkozzanak :D

Hogy ne létezne? Az más kérdés, hogy létezik-e szexualitás nélküli barátság fiú és lány között, erre ugyanis határozott, nagybetűs NEM a válasz: az egyik mindig többet akar, tapasztalatból mondom. Elég sok ilyet láttam közelről, viszont hál' istennek csak kívülről. Szerencsére az efféle játszmáknak még a gyanújától is kigyullad egy piros villogó, bekapcsol egy sziréna az agyamban, és zsigerből felfordul a gyomrom.

Rengeteg olyat látni, hogy egy szerelmes fiú pincsiként lohol egy lány után, aki a srácot, aranyos, kedves, megértő jó barátnak tartja. Minden csajos dolgát megbeszéli vele, a fiú bólogat, igen, persze, én megértem, egész lényével azt sugározza a csajnak, hogy "én igazán megértő, érzékeny srác vagyok, nem úgy mint a többi", és ez a csajnak marhára imponál, valljuk be, teljesen jogosan, ki ne örülne egy legnagyobb rajongóval ötvözött önkéntes lelki szemetesládának, ugye. A tény fölött, hogy a srác otthon feltehetően a hölgy facebookos képeire maszturbál, az illető diszkréten szemet huny. Nem tudom, mi a jó egy ilyen kapcsolatban, mégis úton-útfélen belebotlik az ember az ilyen, hát nem is tudom minek nevezzem, mondjuk úgy, párokba, bár lássuk be, hogy mi sem áll távolabb egy párkapcsolattól, de még egy valamirevaló barátságtól is. Biztosan a fordítottja is létezik, mármint ami a nemeket illeti, de nem az az általános.

Úgy vettem észre, hogy a lányok ezt általában nagyon jól átlátják, csak azt hazudják, még maguknak is, hogy ez nincs így, ez egy igazi, romantikus lányregénybe illő barátság, amely tiszta, mint a hegyi patak. Azt, hogy a fiú részegen folyton homályos vagy egészen konkrét célzásokat tesz a lánynak arra, hogy ő valójában szerelmes belé, a lány rendszerint figyelmen kívül hagyja, biztos csak az ital beszél belőle, mondogatja, és csak akkor építi le a srácot, amikor az konkrétan bepróbálkozik, persze teljesen reménytelenül - melyik nőnek kéne legalábbis egy bólogató pincsikutya, akivel folyton a tamponokról meg a sminkcuccokról szokott beszélgetni, ugye? Ilyenkor a bulinak lőttek, mindenki hazamegy, ki-ki a saját párnájába sírja ki magát, vége a világnak - egészen másnap délutánig, amikor is a lány legjobb barátnőjének közbejön valami, és csörög a srác telefonja, hogy nincs-e kedve elkísérni a lányt fodrászhoz, vásárolni a plázába, vagy csak beszélgetni egyet arról a srácról az XY zenekarból (ú, de jól néz ki, szerinted van barátnője?). Hát már hogy ne lenne kedvem?! - kiált fel örömében a srác, még örül is neki, hogy a lány "nem emlékszik" a tegnap esti kis jelenetre, biztosan ő is részeg volt.

Igen kényelmetlen lenne egy lánynak bevallania, hogy egy ilyen kedves, érzelmes, ártatlan, megértő fiút az ujja köré csavarva játszadozik. Általában az ilyen lány önérzetét az szokta a legjobban bántani, ha a fiú kinövi a pincsikutya szerepet, és elkezdi építeni a saját, egészséges érzelmi életét. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a lány úgy félti a srácot minden "rossz életű nőtől", mint anyafarkas az egy szem pici kölykét, és "kizárólag a srác érdekében" úton-útfélen bekavar a kapcsolataiba, fülébe ülteti a bogarat az új barátnő riherongy mivoltát illetően és így tovább.

Viszont ez attól is függ, ki mit ért barátság alatt. Ha valakinél az már nem barátság, amiben -akár időlegesen is- megjelenik a szexuális vonzalom, akkor valóban kevés a valószínűsége, mivel legalább az egyik oldalról szinte biztos, hogy van/volt/lesz vonzalom. Ha ezt a helyzetet tudják jól kezelni, akkor ez még jó barátság lehet. Szerintem.

De nálam a barátság egy érzelmi kategória. Függetlenül a szexuális tartalmától. Így szerintem van férfi és nő között barátság, ha a vonzalmat a helyén tudják kezelni. A "helyén kezelés" pedig az adott két embertől függ. Vagy úgy kezelik helyén, hogy sosem történik semmi, de ezt el tudják fogadni mindketten; vagy történik, de ezt is el tudják fogadni mindketten és egyik sem lesz szerelmes a másikba. Van, aki szerinte ez nem fér bele egy barátságba. Ez az, ami nagyon emberfüggő. Amint írtam, nálam a barátság egy érzelmi kategória.

Visszatérve a kérdéshez:

Általában a fentiek összessége vagy egyes részei állnak a kristálytiszta, önzetlen fiú-lány barátságok hátterében. Ne ringasd magad hiú reményekbe, előbb-utóbb az egyik többet fog akarni a csendesen csobogó hegyi pataknál.

Bárcsak ne lenne igazam!

#1-es válaszoló első mondata a válasz erre a kérdésre.:)

De jóformán akkor is ritka, hiszen az agyunk már abban a korban is arra köttetett, hogy társat találjunk magunk mellé, és akivel közeli kapcsolatot ápolunk az már bőven érintett ebben a dologban.

Szinte minden nap kikerül egy ilyen kérdés, és én nem is tudom, hányszor válaszoltam rá. Én egy harmadik típus lehetek; az, aki pont, hogy más lányokkal akarja összehozni a fiú barátját, mert a sok Gyakorin olvasgatott hülyeségtől már annyira beparázott, hogy úgy döntött, tesz is ellene. :D

Mellesleg nem érzem magamat kegyetlennek, egyáltalán nem játszom a sráccal, megmondtam neki, hogy nem jön be, ő is, hogy én nem jövök be neki, ez látszik többek között abból is, hogy minden hibámról alaposan felvilágosít, és én sem fosztom meg őt ezen örömöktől. (még olyanokat is elmond, hogy melyik általam használt szavak idegesítik a legjobban, meg listát akar összeírni a legrosszabb vicceimből, kicsit érdekes lehet, amikor megyünk egymás mellett, hallgatni, hogy mit beszélgetünk)

Szóval ahogy leírtam, valahogy megoldható vonzalom nélkül is.

Ha meg berúg, lehordom a sárga földig, hogy hogy lehet már ekkora (kezdő) alkoholista vadbarom.

Lehet, nem lesz egy hosszú barátság most, hogy így visszaolvasom, mit írtam, de már majdnem egy éve tart, és a szüleim is imádják, pont azért, mert nem a pasim. :D