A most történtek után úgy érzem hogy nincsenek barátaim, teljesen nélkülözhető vagyok. Mit csináljak?

Amikor ezt a kérdést írom az úgynevezett "barátaim" nagyban buliznak, és én az eszükbe se jutok. Ráadásul most derült ki, hogy nem ez az első eset. Amikor ott vagyok akkor rendesek velem, és mikor én hívom őket valahova, akkor mindenbe benne vannak. Nyomatják ezt a legjobb haverok egy életre dumát, amire most jöttem rá, hogy annyit ér, mintha egy szappannak mondanák. A legjobb barátom, aki azt mondta, hogy én vagyok a legjobb barátja egy életre egyszerűen mindig elfelejtkezik róla hogy hívjon, ha mennek valahova, még akkor is, ha éppen velem beszél közbe. Volt már ilyen párszor, de mindig van valami hogy mért nem hív, csak a többi haverját (akikről a szemembe azt mondja hogy hozzám képest senkik) azokat egyből. A mai nap kiderült, hogy most egy hatalmas buli van, és csak én nem vagyok ott, és nem ez az első eset. (Szerintem részegen írta.) Így átgondolva csak elkeseredettségből írom ezeket a sorokat, csak mert jól esik leírni és mert fáj hogy amiben eddig hittem szarrá tört. Szóval jöhetnek a hülyébbnél hülyébb válaszok, hátha valami tényleg vicces is lesz köztük.