Kezdőoldal » Emberek » Barátok, barátságok » Mit tehetnék? Már nem tudom...

Mit tehetnék? Már nem tudom mit gondoljak.

Figyelt kérdés

A legjobb barátnőmről van szó. Az a baj, hogy alig látom, amikor kb 15 percnyire lakunk egymástól. Ennek az egyik oka az hogy az anyukája nagyon szigorú és hétköznap nem engedi sehova vagy maximum 10-20 percekre. Ezt meg tudom érteni. De hétvégén is talán 1-2 órára tud lejönni- az is változó. (pl utoljára 2hete láttam 10 percre bejött hozzám, hosszabb ideig talán április végén volt nálam).

Aztán a másik ok amiért ritkán jön le az az hogy dolgozik. Mert ő szeret dolgozni és amit pénzt kap abból ad a családjának , szóval megértem, hogy ez is fontos. És harmadik meg ugye az iskola, hogy sokat kell tanulnia. Mindegyik okot elfogadom amiért nem tud lejönni hozzám. De én meg úgy érzem hogy teljesen kiszorultam az életéből. Mindenre van ideje, csak éppen rám nem. Én próbáltam keresni, hogy én is felmehetek hozzá, de azt mondta hogy nem akarja mert az unokatestvérei(velük él) beszólnának nekem, meg az anyja se nagyon engedi. Már kismilliószor megbeszéltük ezt mindig az a vége, hogy nem tud mit csinálni mert az anyukája szigorú és nem akar vele össze veszni(így is állandóan veszekszenek-mondta hogy többször beszélt erről az anyjával de sosem érti meg és mindig az a vége hogy jól összevesznek). E-mailezni szoktunk de nem szeret gépezni, és nem is jut mindennap géphez.

Amikor történik velem valami akkor meg persze hirtelen mindent úgy tud intézni, hogy bejöjjön hozzám fél órára. Ez tökjó mert tényleg bajban számíthatok rá. Bajban... de egyébként nem. Nem mindig csak akkor van rá szükségem ha szomorú vagyok valami miatt. Régen sokkal jobb volt, mindig itt volt nekem, bármit elmondhattam neki. De tavaly óta csak romlik minden. Azt vettem észre hogy a hétköznapi kisebb problémákat egyedül oldom már meg, és vannak dolgok amiket már nincs is kedvem elmondani neki. Ha hosszabb ideig nem jön le (pl most) akkor úgy érzem, hogy egyáltalán nem is szeret és komolyan elgondolkodom, hogy talán egyszerűbb lenne lemondani róla(amit persze nem bírnék ki). Viszont amikor meg lejön akkor mindent elfelejtek, hogy nincs is semmi baj köztünk meg tök jól elvagyunk. És ez így változik, borzasztó.

Nem tudom, hogy most mit gondoljak. Ezt problémát már nem tudom megoldani egyedül, szerintetek mit kéne tennem?

16/L



2013. jún. 3. 17:56
 1/2 anonim ***** válasza:

Nekem is van hasonló tapasztalatom.Elmondom,hogy mikre kellene rájönnöd,próbálom most felnyitni a szemed:

1.Alapjában véve mindenki önálló,független,nem korlátozott egyéniség!Ezt a dolgot azonban akkor érted meg,amikor egy számodra fontos ember fokozatosan egyre kevesebbet van veled.Amit most átélsz az nem más,mint az önállóság.Kis bizonytalanság is járul az önállósághoz,hiszen ez neked is új dolog így barátok terén.Sok dolgot,problémát jobb,ha magadtól elintézel,hogy a saját hibáidból tanulhass,hiszen ha valamit átélsz,akkor lesz igazi tapasztalatod,és így beépülhetnek újabb dolgok az elveidbe.

2.A barátnőd már dolgozik,a családjának pénzt ad..stb,gondolom,hogy tényleg nincs annyi ideje,és szeret szusszanni egyet.Ezt tiszteletben kell tartanod!

3.Örülj neki és tiszteld azért,hogy bajban bármikor ott áll melletted!Valaki azt panaszolja,hogy senki sincs mellette a bajban.Mellettem például nem tudnak itt lenni a bajban,mert ezt a szeretethiányt nem pótolja semmi.Hiszen 9 hónapos koromig nem volt anyám,hanem intézetben neveltek.És ez igen is kihat a mostani életemre.Nem szeretném sajnáltatni magam,csak szóltam,hogy nekem is vannak hasonló eredetű problémáim.Ezért is nem szeretem,ha cserbenhagynak vagy otthagynak valahol csak úgy,heppből,mert mindenkinek hirtelen valami más programja akad.

4.Ne felejts el neki semmit,de tanulj meg megbocsájtani!Nem te vagy sajnos a központi szereplő az életében,ezt el kell fogadnod,amíg még rugalmasan gondolkodsz!(ugyanis még fiatal vagy)

5.Beszélgess el vele erről a dologról,de teljesen nyíltan,ügyesen és ne veszekedve,hanem vitázva,sorakoztass fel érveket..stb.!


17/L

2013. jún. 3. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszod.

Értem, csak nagyon rossz. Annyira hiányzik, és néha úgy szeretnék vele beszélni :/

De akkor megpróbálom elfogadni... amit már mondjuk 1 éve próbálok de még nem nagyon jött össze.

2013. jún. 4. 18:02

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!