A legjobb barátnőm mindig invalidálja a depressziómat, függesszem fel vele a kapcsolatot?

Nem, az ilyen nem barát, főleg nem legjobb.

A gyógyulásod szempontjabol most jobb lenne ha támogató és pozitív emberekkel vennéd inkább körbe magad.

Aki nem volt depressziós, soha nem tudja, mit érez egy ilyen ember. Nyilván nem is kell tudnia, de azért egy csepp empátia nem ártana egy ilyen "barátba".

Szia!

Sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy… a depresszió komoly betegség, és a gyógyulás nem mindig lineáris vagy gyors folyamat. A legjobb barátod viselkedése sajnos nem segítőkész és nem támogató.

A depresszióval való küzdelem nem jelenti azt, hogy lusta vagy. A terápia és a gyógyszeres kezelés időbe telik, és mindenki saját ütemében halad előre. Fontos, hogy türelmes legyél magaddal és ne hagyd, hogy mások kritikái vagy összehasonlításai megbélyegezzenek.

Igaz barátságban az elfogadás, türelem és empátia alapvetőek. Ha valaki folyamatosan kritizál és összehasonlít másokkal, az nem segítőkész magatartás. Lehet, hogy a legjobb barátnőd ismeretlenül magyarázatot keres a viselkedésére, de neked fontos, hogy határozd meg, mi elfogadható és mi nem a kapcsolatban.

Fontos, hogy kijelölj határokat az ilyen típusú viselkedéssel szemben. Ne tűrd el, hogy érzelmileg sérülj és invalidizáljanak. Mond neki világosan, hogyan érzed magad, és hogy mire van szükséged tőle támogatás helyett kritikára.

Keresd azokat az embereket, akik támogatnak és megértik helyzetedet. Lehet, hogy a terápiában is találsz olyan embereket, akikkel könnyebben tudsz megosztani dolgokat.

Ha úgy érzed, hogy a barátod viselkedése vagy a depresszióddal kapcsolatos érzéseid túl sok terhet jelentenek, ne félj segítséget kérni egy szakembertől, például a terapeuttól vagy pszichológustól.

Ne feledd, hogy a gyógyulás útja személyes és egyedi, és senkinek sincs joga bántani vagy leértékelni téged azért, mert ezen az úton jársz.

Sok sikert kívánok!

Igen, jobb lenne.

Az nem.fog működni, hogy gyógyulni próbalsz, de a bántalmazókhoz ugyanúgy visszajarsz. Nem jön ki a matek.

Nagyon hosszú út áll előtted, most tudom, hogy nehéz, hiszen egyedül érzed magad, de amint mászni fogod a Himalájat, be fognak csatlakozni olyan emberek is idővel, akik tényleg támogatóak lesznek.

Én is megkaptam már párszor,hogy mennyire negatívan gondolkodom,meg hogy nem igaz,hogy nem tudom összeszedni magam.Ilyenkor megcserélném a helyzetünket 1 napra,aztán kíváncsi lennék,ki mennyire bírna pozitív lenni,amikor minden erőfeszítése hiábavaló lenne.

Tessék komolyan venni a depressziót,és ha segíteni nem tud valaki a betegnek,legalább ne súlyosbítsa a helyzetet.

Szerintem jó lenne, ha egyszer bele is gondolnál abba, amit mond. Pl. mondja már el, hogy más gyereke/akárkije mit csinál máshogy és jobban és gondold végig azt is, hogy miért tartja ő a viselkedésedet balfaszkodásnak. Igen, tudom mi a depresszió és nekem pl. csak az segített, hogy eldöntöttem, hogy befejezem a szenvedést, ha megölni magam gyáva vagyok, akkor annyi erővel akár élhetnék is.

Külső hallgatónak rettenetesen fárasztó egy depressziós embert hallgatni, aki a semmin problémàzik, mert a probléma a fejében van, de azt átadni nem tudja, így kívülről annyi látszik, hogy árnyékboxol.

Igen, nekem is nehéz felkelni, zavar a fény stb., de döntés kérdése.

Ha ki akarsz keveredni ebből az állapotból, akkor ne szakítsd meg vele a kapcsolatod, hanem inkább vondd be, segítsen, csináljatok közös programot, beszélgess vele, de mélyen, kérdezz rá, hogy miért mondja azt, amit.

Ha a sebeidet akarod tovább nyalogatni, akkor persze irtsd ki őt is az életedből, a terapeuta pláne nyalogatni fogja a sebeidet, és akkor még egy vagyont költhetsz el a "gyógyulásra".