Mit gondoltok azokról a szülőkről, akik ilyen módon bánnak a gyerekükkel?

Barátom egy megrendítő helyzetet osztott meg velem, amelyben elmesélte, hogy a jogosítvány megszerzése során háromszor bukott meg a forgalmi vizsgán. Szülei ahelyett, hogy támogatnák, sértegetik és lebecsülik, mondván, hogy ő a család szégyene.

Ráadásul a haverom gyógyszereket szed pulzusproblémái miatt amit az orvosa írt fel neki, és kitűnő tanuló a suliban (ugyanúgy szoftverfejlesztő és tesztelő szakmát tanul mint én), mégis a szülei figyelmen kívül hagyják, amit mond. Negyedszerre sikerült neki a vizsga, de még mindig nem hallgatnak rá a szülei, és csak elküldik, mintha nem érdekelné őket, amit mond. Korábban még öngyilkosságot is fontolgatott az állandó leértékelés miatt, de szerencsére sikerült lebeszélnem róla.

Szomorú módon még az is előfordult, hogy egy rokona vitatkozott a szüleivel a nevelés módjáról, és az apja azt mondta, hogy "inkább meg se született volna az a barátom elletek volna ketten a feleségével". Amikor a rokona arról beszélt, hogy a fiú öngyilkos akar lenni, a szülők csak kinevették és közölték, hogy "legyen, kit érdekel". Mindezek alapján mit gondoltok az ő szüleikről első hallásra? (Az a haverom 21 éves)