Szemét vagyok, ha nem igazán akarom bemutatni a legjobb barátnőmnek a páromat?

"munkatársa"....

ah oké. szóval nem tinik vagytok.

igen, gáz, minden tekintetben.

a barátnőd is, az is, hogy nem bízol a legjobb barátnődben, a pasid is, akiről feltételezed hogy simán megcsalna, ráadásul a barátnőddel.

az egész szitu egy nagy katyvasz.

A bizonytalanságod önértékelési problémákra ad okot.

Félsz, hogy a párodnak jobban fog tetszeni a "barátnőd" (szerintem az ilyen nem barát, akitől folyamatosan tartanod kell, hogy nehogy lenyúlja az éppen aktuális párod) mint te, félsz, hogy a párod elhagy estleg miatta.

Én alapból nem barátkoznék egy ilyen emberrel, szerintem neked se kellene. Majd ha férjhez mész, akkor is majd ezen fogsz éjjel-nappal kattogni, hogy vajon a férjed nem-e éppen vele csal meg? Neked ez így jó?

Amúgy meg, ha én a helyedben lennék már csak azért is bemutatnám a párom neki, hogy lássam mennyire hűséges.

De én a helyedben átgondolnám, hogy kiket válogatok a baráti körömbe.

Nekem is volt ilyen "legjobb" barátnőm közép iskolában. 3 sráccal jött össze akik előtte velem randiztak. Mind a hármat, és az összes többi barátját is megcsalta másokkal.

Nem érte meg a barátság.

Nekem is volt ilyen barátnőm.

Minden pasira rámászott, aki buliban nekem udvarolt arra is. Kollégák, haverok, saját sógora, bárki.

Egy akkori pasimra a szülinapomon rámászott. A pasi elég csúnyán, szinte már megalázó módon lepattintotta.

A barátnő úgy megsértődött,

hogy többé nem állt velem szóba.

Szóval igen félhetsz. Az ilyen típusú nőnek semmi sem szent, és nincs barátja.