Hogyan tudok annak nekikezdeni, hogy gamer lánybarátot keressek, akivel a hobbink közös művelése mellett kialakul barátság (34/F)?
A neurotipikus társadalomban főként azt vettem észre, hogy valamiért furcsán tekintenek arra, aki felnőttként barátokat keres. Nem tudom értelmezni, hogy miért, hiszen a környezetemhez képest ritka a hobbim (gémelés, mily meglepő) és valamiért lányok mellett nyitottabbnak, nyugodtabbnak érzem magam, mert azt tapasztaltam, hogy a felőlük érkező pozitív visszajelzések erősebben hatnak rám.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok betáblázva, de a munkámon és a kötelezettségeimen kívül fogalmam sincs, hogy hova érdemes kibővíteni a komfortzónámat. A face to face kommunikációmon pedig igencsak van mit polírozni, mert gyakran átesek a másik ló egyik oldalára.
Olvastam a Mondoconról, PlayIT-ről, voltam is páron, de az ilyen nagy fesztiválok területén nem éreztem magam kényelmesen, és tisztában vagyok azzal, hogy ha valami nem jó, azt nem erőltethetem, mert csak elijeszteném magam mellől az embereket (Az esetek 90%-ában ez így van, a maradék 10% esetén akik mellettem maradtak, azok meg nem gémerek, így nem jön természetesen az, hogy leüljenek velem gémelni). Ellenben ha találnék egy kisebb gémer csoportot (maroknyi tag, vagy csak pár tag), netán egy figurafestő, makettkészítő kisszakkört, ahol ezt az érdeklődésemet kipróbálhatnám anélkül, hogy magamra haragítanám a fél világot, már közelebb lennék. Jót tenne nekem a környezetváltozás.
Rengetegszer játszom Xboxon (ami mostanában leköt, a Borderlands széria, Far Cry 5-6, Powerwash Simulator, It Takes Two, Forza Horizon 5), illetve Steamen (Euro Truck Simulator 2, Tabletop Simulator, stb), az esetek 99%-ában Single Player módban. Csak akkor játszottam multit, amikor egy ismerős csatlakozott, de az évek elteltével elsodródtunk egymástól, éljük az életünket.
Több olyan dolog is van, ami a "neurotipikus" emberek számára furcsa benned:
1. 34 éves felnőtt férfi létedre "lány" barátot keresel - kevés korodbeli nő keres férfi barátot, sokkal inkább párkapcsolatot keresnek ebben a korban, ráadásul sokan családalapítási céllal - amire egy megszállott gamer-t a legtöbb nő kevéssé valószínűen tart alkalmasnak.
2. Szintén kevés olyan 30-as nő van, akinek az életét a számítógépes játék tölti ki, és olyan is, aki nem gamer, de ezt az életformát el tudja fogadni.
Szóval véleményem szerint elég reménytelen a keresés, könnyen lehet, hogy forever alone dolog jön ki ebből.
Én is nehézkesen mozgom Külső Világokban a Normálisok közt, - ritkán járok ki, sőt a covid óta nem is voltam a saját szobámat leszámítva külső zárt helyen. Viszont játékok nem érdekeltek már gyerekkromban sem, heylettük három más dolog volt, amit berendeztem a saját világomban:
- Nyelvek: akoribn gyerekkoromban saját kitalált nyelv, képírás, illetve az eszperantó, latin meg a német. Valamennyire a kötelezően tanult orosz is: ilyen scifikből, Galaktika sorozatokból, gyerekkori NDK-beli családi kirándulásokból, régi könyvekből (vadnépek, ősemberek leírásai) saját elképzelt társadalomrajzokat állítgattam össze, ilyen utópikus kommunista scifiket. Főleg a vadnépek kezdtek érdekleni, a mezőgazdaság előtti életmódú gyűjtögető népek öskommunizmusa, meg hogy hogyan lehetne az elvét általánosítva valami xxi. századi problémákra is alkalmas, a nemzetállamok, gaazdaság egyenlőtlenségek világa utáni modern kommnizmussá továbbskálázni. A vadnépek néprajzával a 90-es évek óta fogalkozom, 97 óta meg egy nyelvet, a szibériai eszkimókét is igyekszem megismerni.
- matematika - ez is gyerekkorom óta, szeencsére ezt sikerült továbbvinni mostanában ilyen algebrai, logikai, függvényelvű fajta programozási nyelvek irányába (Haskell, Agda), úgyhogy most életemben először stabil munkahelyem is lett, távmunka.
- természettudományok, főleg fizika gyerekkorom óta. Most ezt is megpróbálom felújítani, főleg a matematikai alapok, analízis, topológia, csoportelmélet irányába.
Ami az ismerkedést illeti, mostanában kevésbé foglakoztam ezzel, de pl. Lojban nyelvi csoportokban - az egy érdekes mesterséges logikai nyelv, afféle nyelvészeti kisérletként - meg tudnék már szólalni, meg követek latin, eszkimó csoportokat is. Fnnugrász, eszperantista isemrőseim is lettek.
Nálam valószinűleg amúgy nem autizmus lehet, inkább valami posztraumás jellegű általános figyelmezavar, gyerekkori verések, szülői részegségek miatt. Valószinűleg legalább online, esetleg valós pszichoterápia felé is el fogok mozndulni.
12-es. 34 évesen már sokan gyereket nevelnek,nem gamer barátnőt keresnek szerintem.. :-)) nem mintha bármi gond lenne ezzel,
csak nem túl gyakori azért.Ezért is mondtam hogy irigylem, ez egy
másik világ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!