Hogyan kezelítek, milyen érzés számotokra, amikor egy nagyon jó barátodnak fontosabb lesz a párja mint te vagy?

Igen, a barátság komfort érzettel párosul. Persze, ha bajban van a barátom akkor beáldozom a komfortot hogy segítsek rajta, de alapjáraton arról szól hogy akivel jól érzed magad azzal lógsz együtt.

A szerelem meg egy teljesen más dolog. Tesztoszteroné és ösztrogén vesz rá hogy ismerkedjünk.

Norepinefrin, Dopamin, Feniletilamin, Szerotonin...

Gyakorlatilag bedrogozva élünk ha szerelembe esünk, persze hogy az érzelmi döntéseink semennyire nem korrelálnak a barátságban hozott döntésekkel. Nem is elvárható, hacsak nem drogozni jártatok eddig is együtt :)

És ha elmúlik / csökken akkor váltja ezeket a Oxitocin, Vazopresszin amik a kötődést erősítik.

És ezekhez a genetikai kódunk, ami a fajfenntartás érdekében tudat alatt hat ránk.

Értem a kérdező problémáját és együtt is érzek vele, de ez a világ rendje.

Így vagyunk összerakva.

És szerencsére hogy így esett, mert ha a barátja pszichopata lenne csak akkor tudná elkerülni ezt a változást, csak tőlük lehet elvárni hogy rendellenesen működjenek.

Eleve úgy kell működjön, hogy a párod fontosabb mint a barátok. Ami nem azt jelenti, hogy onnantól a barátság nem fontos, de érthetően nem az lesz a prioritás.

Csak sokan párkapcsolat hiányában a barátságot élik meg egyfajta párkapcsolatként. Ott van a "párjuk" aki mindig meghallgatja őket, mindig ugrik ha kell valami, aztán meg jön a féltékenységi jelenet ha kiderül, hogy az illetőnek más is van az életében és nem sajátíthatjuk ki teljesen.

#7-es mondatával is egyet tudok érteni. Sokan egy embertől várják el azt, hogy az év 365 napján a nap 24 órájában őket szórakoztassa, velük legyen, ugorjon ha szükség van rá.

Én még párkapcsolatban is meg tudnék őrülni ettől.