Szerintetek az normális ha egy 29 éves nő és egy 16 éves lány barátok?

Nemtom, nekem is van egy 16 éves sráchaverom, nem tartom magamat perverz pedonak emiatt, mivel nem vonzódok hozzá és csak dumálunk.

Ha a nő annak érzi, akkor lehet vannak bajok nála :D

Amúgy én is benne voltam egy hasonló szituációban még az ókorban. 12 éves korkülönbség, én a gimis, ő a dolgozó felnőtt.

Ez évekig működött, viszont én éretlen voltam ahhoz, hogy felfogjam, hogy mi is az, ami köztünk van.

A nő ugyanis akkor lelkileg össze volt omolva és a nehéz terészete miatt mindenki vagy felrángatta volna a padlóról, ami túl gyors folyamat lett volna neki vagy elmenekült tőle, ami meg csalódás volt neki. Ezért volt jó, hogy van valaki aki mindig ott van neki, aki elfogadja az ő gyógyulásának a tempóját és mellette marad.

Aztán, amikor rendbejött, akkor kezdte el felfogni, hogy teljesen más emberek vagyunk. Nem a korkülönbség miatt. Én nem voltam a koromhoz képest érettebb és ő is a lelkiállapota miatt volt a korához képest éretlenebb átmenetileg. Ha én például egy érzelmileg koraérett valaki lettem volna akkor alapból vagy én is elzárkózok ettől a barátságtól vagy, ha nem egy depresszív időszakában ismerkedünk meg, akkor nem számított volna a 12 év, neki sem, nekem sem.

Viszont én nem voltam a többi korombelinél érettebb. Én csak egy gimis voltam, egy gyerekes tini, akinek szintén nehéz természete volt és ezért nehezen barátkozott. Ráadásul butának is érezte magát, hiszen tehetsége sem volt, mégis lenni akart valaki és az eredménytelen küszködései miatt megalázva érezte magát. Emiatt pont örült, hogy van egy ember aki a barátjaként tekint rá, ráadásul egy idősebb ember tiszteli meg a bizalmával, tehát bölcsebbnek is éreztem magam, különlegesnek.

Szóval én annyit láttam, hogy valakivel tök jól elvagyunk 3 évig majd egyszerre csak elkezd eltávolodni, nyitni mások felé, akik korban jobban hozzáillenek.

Nem hinném, hogy erre bármilyen egészséges megoldás lehetett volna. Ugyanis amikor észrevettem, hogy ez a barátság elkezd elhalni, én jobban küzdöttem érte. Amikor elkezdett arra célozgatni, hogy nem illünk össze, akkor mondtam, hogy ez hülyeség. Egyre jobban éreztem, hogy rezeg a léc a barátságban amitől én is egyre jobban stresszeltem. Egyszerűen érzelmileg és szellemileg még nem voltam a szinten, hogy ezt az egészet felfogjam és egészségesen kezeljem. Szóval nem hinném, hogy akkor ott velem például egy szakító beszélgetés megértette volna ezt az egészet.

Az idő volt az, ami segített ezt megérteni. Nem tartom magam Yoda mesternek, de a tini énemnél bölcsebb vagyok, érzelmileg fejlettebb vagyok, mert az ember ahogy idősödik változik és jobban megérti a dolgokat.