Mit reagálnál,ha a gyermekkori barátod azért mondana le rólad,mert anya lettél?

Semmit, menyjen Isten hírével...nyilván rosszul esne.

De semmit nem tudsz tenni, engedd el. Keress új kapcsolatokat vagy a többiekkel foglalkozz.

Én pl holnap vigyázok gyerekkori barátnőm fiára délután, másfél éves. Lányom már 14, barátnőm lett pl a keresztanyja. Van 2 férfi barátom, ők 15 éve (ott sehol nincs gyerek). Volt még egy jó barátnőm...na ő is kilépett az életemből, amikor gyerekem lett (mondjuk 17 voltam, amikor szültem).

Elvett tőle?

Mehetne Isten hírével. Ignorálnám.

Pszichopata a barátod.

Ha lehet hagyd a francba.

Még képes kárt tenni a bababan féltékenységből.

A közelbe sem jöhetne többet.

"a gyerekedet se tudja szeretni,mert elvett tőle" - nézd, legalább őszinte volt veled, és a maga módján megfogalmazta, mi a problémája.

Én ugyan ezt összetettebnek láttam, nem haragudtam se a gyerekre, se a volt barátaimra, amiért úgy döntöttek, hogy ezt vállalják - de igen, nagyon sok szülésnél elvesztettem egy barátot. Hiába hívott át, nem volt már soha háborítatlan beszélgetés órákon át, de még ha mondjuk nálam találkoztunk, és addig a gyerekre más családtag vigyázott, akkor is csak az volt a téma, hogy Zénóka fogzik, Zénóka fosikált, Zénóka végre először fosikált bilibe, Pisti nem segít eleget, de nézzem, Zénóka milyen cukorborsó volt, mikor a szájába vette az egérpadot, és közben rácsodálkozott az anyjára.

Nem. Tud. Érdekelni.

Sajnos nem tudtam szeretni a barátaim gyerekeit. Talán, ha kibírtuk volna, amíg 8-10 évesek lesznek, és már lehet velük értelmes párbeszédet folytatni, akkor. De eddig egy barátság sem tartott ki, mert nincs kapacitásom arra, hogy ódákat hallgassak gyermekágyi sztorikból, mindenki, aki addig boldog kapcsolatban élt, elkezdte nekem szidni a párját (palik ugyanígy, csak náluk a meghízott-nincs már szex-nem tudok vele a gyereken kívül miről beszélni volt a zsáner), nekem meg bocsánat, de nincs kapacitásom arra, hogy évekig csak lelkisegély-szolgálatként működjek, azokon az estéimen, amikor én kikapcsolódni szeretnék egy barátommal. Nyilván ő is, azért zúdítja rám az összes családi nyűgjét, de rám soha nem jutott idő, az én problémáim soha nem hallgatták meg. Szóval szépen szétváltak útjaink. Barátkozzanak a játszótéren, meg a bölcsiben, és ezt minden rosszindulat nélkül mondom, tényleg, keressenek hasonló élethelyzetben lévő barátokat, akikkel megértik egymást. Én is kerestem olyan munkatársakat, akiket a szakmai előrelépés hiánya frusztrál, és ezt meg tudjuk beszélni.

Szóval valószínűleg annyira eltávolodott a nézőpontotok egymástól, és annyira más került fókuszba, hogy jobb lenne, ha te anyukákkal barátkoznál, a barátnőd meg hozzá hasonló emberekkel.

Egyébként nem kell, hogy a barátaid szeresség a gyereked.