Mennyi barátotok/barátnőtök van,ez kevésnek számít?

#11

Én is ilyen vagyok. Te legalább igazi introvertált vagy.

Az egyetem vége most nekem is elég nagy váltás. Épp az előbb gondolkodtam, hogy fáj, hogy vége és a csoporttarsaimmal nem leszünk úgy összezárva többé, ami ugye 5 évig azért csak osszetartott.

Én elköltöztem Pestre a párommal, itt végzem a gyakorlatom.

Van 2 nagyon jó barátom az egyetemről, 2 nagyon jó gyermekkori, 2 nagyon jó középsulibol... Úgy tűnik nálam a 2 a bűvös szám. De most mindenki távol van tőlem, szoktunk telefonálni, és pár havonta találkozunk, mert ennyire van idő, ami nagyon jo, de nehéznek elém meg most ezt az időszakot. Bár gondolom átmeneti, hogy még nem sikerült úgy barátokat szereznem itt (igazából időm se volt rá) ... Tudom, hogy a többi barátom mindig ott lesz, de nekem szükségem van olyanokra is akivel elmehetek bármelyik nap csacsogni egyet.

Egyetértek azzal, aki azt írta, hogy hiába említettél sokat, nem mind érződnek tényleges barátnak. Pedig sokat is beszélgettek, a leírtak alapján, és rendszeresen is találkoztok. Csak közben írtad, hogy magányos vagy, úgyhogy szerintem érdemes lenne ennek kicsit jobban utánajárnod. (pl. mikor, melyik napszakban jelentkezik, éppen mit csinálsz akkor, kik vesznek körül, milyen napod volt, tudtál-e mélyebben beszélgetni másokkal, mire lenne konkrétan szükséged)

Jelen pillanatban nem tudnám senkire sem azt mondani, hogy barát/barátnő. Nincs olyan az életemben (szüleimtől eltekintve), akikre bármikor és bármiben lehetne számítani, és meg is hallgatnak, bármiről/mindenről lehetne velük beszélni.

Egy még gimis osztálytárssal beszélek hetente pár alkalommal, de nem az igazi.. nem kérdez vissza, alig érdeklődik, ha mesélek valamit, se nagyon reagálja le, szóval igen... így állunk, inkább ő mesél.

3 lány volt (egy még általánosból, a többiek gimiből; egyikük felsőbbéves volt, másik osztálytárs), akikről azt hittem, hogy hosszú éveken, évtizedeken át tartó barátság lesz, de idővel kiderült, hogy tévedtem.

Nem tudom, hogy kevésnek számít-e, de ha annak érzed, akkor valószínűleg igen.

Én speciel nagyon sok emberrel jóban vagyok, jelenleg van 3 nagyobb baráti társaságom, valamint alakulóban egy 4. Közülük nem beszélek mindenkivel napi szinten, viszont nem is ebben mérem a barátságot, hanem hogy kire lehet számítani a bajban, és kire nem. Pontos számot nem tudok mondani, de körülbelül 25 emberrel vagyok jóban, a felét pedig barátomnak is tekintem.

Altalanos-kozepiskola: 0.

Facebookon ismeroseim, de nincs koztunk kommunikacio. Szulinapon sem irnak ram.

Egyetemrol vannak paran, de ott is egy kezemen meg tudnam szamolni, hogy ki az aki tenyleg barat. Egyebkent aki onnan barat, altalaban nem is egy szakra jart velem.

Volt par randipartner, akikkel baratsag lett. De sokan mas orszagban elnek, 1-2 honap, mig tudok veluk talalkozni. Nem konnyu igy. Itt elek Pragaban, es egy olyan baratnom van, akivel viszonylag gyakran osszefutok. Mindenki mast en csak ismerosnek tekintek. :) Persze nalam ismeros es ismeros kozott is baromi nagy a kulonbseg. Van akivel szivesen talalkozom, de most lenne 10. erettsgei talalkozo. Valszeg el sem megyek, mert nem latom semmi ertelmet, ha eddig 10 evog le se szar*uk a masikat. Akkor most minek a jopofizas?

Nekem 4 közelebbi barátom van, mind az osztálytarsaim, napi szinten látom őket.

Van egy barátnőm akivel már 10 éve barátok vagyunk, de messze lakik szóval nem látom olyan gyakran.

Vannak még unokatestvéreim, őket is ritkán látom, de jól kijövünk.

Ezen kívül még sok emberrel (iskolatársak leginkább) meg van a haveri viszony, elbeszélgetünk ha úgy alakul.