Érdekes megjegyzést tett... Normális ez? Nektek ez még beleférne egy barátságba? Mert nekem egyáltalán nem!!!!! Hogy lehet ezeken túllépni?

Ő ilyen. Ha neked nem tetszik, neked kell lekommunikálni vele, a te életed.

Itt hatvanféle látásmódból kapsz választ, egyik sem te leszel.

Nem feltétlenül az, hogy szüksége van; lehet, hogy titokban, észrevétlenül tanítja őket;

pl az is lehet, hogy ő látja úgy , hogy nekik szükségük lenne őrá, hogy időnként útmutatást adhasson nekik.

És ezt nem egóból írom,ponthogy nem; aki ennyire megbocsájtó, hanem ő őszintén jót akar tenni velük. Meg, szóval, már annyi mindent csalódott, annyi félét, h 'rámegy a párjára' az is csak egy csalódásfajta, csalódástípus a sok közül, a haragtartás meg rájött,hogy nemjó buli, ha csak mások hülyesége miatt őrli magát, úgyhogy inkább elengedi ezeket a dolgokat; tudom, lehetne úgyis, hogy elengedi ezeket a csalódottságokat, keserűségeket, haragokat; és nem beszél velük többet;

de tehát, lehe,thogy ő már egy ilyen magasabb tudatszinten van,hogy mindenkinek fullra megbocsájt, és nem bélyegzi meg, nem fordul el tőle, ha hülyén viselkedett a másik ember; hanem elfogadja őt olyannak, amilyen

Lehet, hogy pl csak szeret beszélgetni velük.

De szóval,szerintme a kérdésben lévő jány ő egy nagyon jószívű,egy mérhetetlenül jószívű valaki.

Én egyébként szerintem megszakítanám azokkal a kapcsolatot, akik tudatosan nem tartják tiszteletben, hogy az a pasi foglalt, és én vagyok együtt vele, stb.

Elég idő elteltével nem gond. Pl a 14 éves kor alatt (általános iskolában) történt szarkeveréssel nem fogok foglalkozni 20+ évesen. Mindenki változhat, nem egy tett alapján kell megítélni.

De igen, bár vannak kivételes esetek, alapból nekem sem férne bele