Mennyire változtat meg egy barátságot ha a barátnő férjhez megy és gyereket vár a másik pedig egyedülálló?

Amit #13 ír is érdekes.

Megmondom őszintén, egyedülálló vagyok, de magamon is azt tapasztalom, hogy egyre kevesebb időm van másokra, barátokra. És ahogy idősödöm egyre kevésbé igénylem is.

Általában kétféle ismerősöm van. Akik csak small talk szinten beszélnek és az olyan felesleges érzést ad. Másik akik minden beszélgetést valami teátrális előadás szintjére emelnek és mindig valami lélek mélyéről fakadó világmegváltó gondolataik vannak. Amik engem pontosan ugyanúgy fárasztanak.

Én csak élem a kis életem, egész nap meló, hazajövök akkor már nem vágyom társaságra csak a magam tevékenységeire. Hétvégéken is utazgatok, túrázom, kirándulok, vagy éppen a lakásom csinálom. A lényeg, hogy elvagyok.

Mindezt úgy, hogy egyedül vagyok. Ha lenne még párom is meg gyerekem, hát nem is tudom hogy lenne időm saját magamra.

#22 Az embernek a korral változik az életmódja is, mást tart már fontosnak, szükségesnek, ez is változtat a szokásokon.

a barátságok ha igaziak akkor megmaradnak úgy is ha évente csak 1-2 alkalommal tudnak találkozni de ez fontos mindkét félnek.

a páromnak vannak ilyen barátai, több, mint 30 éve már csak ritka alkalmakkor tudnak találkozni, de az megmaradt és vele a barátságuk is. Én már nem vagyok ilyen, nekem az a barátnőm maradt meg aki közös barátunk volt már a kezdetektől.

Akikkel szorosabb a kapcsolat, ott vagy a munka vagy valami más tevékenység az ami most is összeköt minket. Ha a baráttal van olyan amit rendszeresen közösen is lehet csinálni, az az ami alkalmat is ad a találkozásokra akkor is ha amúgy a bulizós, csak úgy dumálgatós időszak már elmúlt.

A gyerekek meg felnőnek és már akkor sincsen ránk szükségük ha ez nekünk esetleg nem tetszik. Ez az élet rendje és akinek nincsen gyereke annak azt kell megérteni, hogy ez nem ér rá, nem lehet máskor csinálni csakis akkor amikor a gyerek ott van. nem lehet vele kisautózni ha már nem 3 éves, nem lehet vele focizni tanulni ha már 25 éves és nem lehet vele lelkizni ha már nem kamasz. Az embernek akkor anyának és apának kell lennie mert azt nem lehet később csinálni. A barátokkal ezért kell tartani a kapcsolatot és vigyázni rájuk annak is akinek gyereke van, mert ez az időszak elmúlik és már ismét nem kell különórára meg szülői értekezletre rohanni - lehet menni jógázni, vagy nem kell este a lefekvéshez készülődni, el lehet menni csak úgy bárhová. de ha nem vigyázunk a barátokra akkor nem lesz kivel. De ehhez kell a másik is, hogy megértse, addig az idő másra jobban kell. Ezért szoktak elkopni a gyerekesek mellől a gyerektelenek, mert nincs közös tevékenység és már nem is tudnak miről beszélni, a barátság meg nem is volt olyan mély, mint hitték, hogy ezen túlléphessenek.