Szerintetek normális a viselkedésem?

22 éves fiú vagyok.

Nagyon sokáig szinte alig voltak barátaim, elég antiszociális életet éltem.

Miután elkezdtem járni pszichológushoz, hogy a múltbéli problémáimat feltárjuk/átbeszéljük nyitottabb lettem és elkezdtem próbálkozni barátkozni.

Kb 2 évig nem jártam sikerrel, állandóan kapufákba ütköztem, de mondjuk bénán is viselkedtem.

Aztán egy kalandos úton belecsöppentem egy baráti társaságba úgy fél éve.

Rendszeresen találkozgatunk, kb 10fő a társaság, de van hogy csak 1-2en jönnek, van hogy 5en de persze van hogy mimdenki is.

Úgy érzem hogy teljesen befogadtak, kialakultak a barátságok. Egy fiúval különösen szoros a barátsagunk,legyen ő Milán. Ő amúgy bejön nekem, mivel bisex vagyok.

Elég sokszor viccelődünk intemebb témákról, de egyenlőre nem tudom megmondani hogy ő is bisex e.

Na de a lényeg:

Mint említettem régebben csak néhány barátom volt. Mióta bekerültem a társaságba előfordult hogy néha találkoztak a barátaim egymással elvoltak és kész.

Viszont az egyik barátom elég intenzíven nyomul és barátkozik velük. Legyen ő Zoli. Kb fél társaság nem igazán kedveli őt. De a legfájóbb hogy pont avval a fiúval akar haverkodni leginkább aki bejön.

Többször is mondtam Zolinak, hogy őt hagyd meg nekem Milánt, mert ő nagyon közel áll hozzám, barátkozz a többiekkel, egyértelműen kifejezve hogy mi a szitu.

Tegnap Milánnak már mondtam hogy ha ír neki Zoli akkor ne hívja.

Ennek ellenére Zoli csak megtált minket: ó ti itt, hát miért nem hívtatok engem is?

Szerintetek normális a viselkedésem?