Csak nekem nincsenek barátaim, vagy másnak sem?

Gimi végére remek barátságok alakultak ki az életemben, volt egy olyan barátnőm, aki már szinte családtag volt. Aztán azóta eltelt 3 év, és sorra kopnak/koptak ki az életemből azok a barátok, egyedül egy valaki, volt általános iskolás barátnőm, maradt meg. Csak ő meg nagyon zárkózott és alig tudok vele programot szervezni, pedig sokat jelent nekem (ő maga).

Most, egyetemen is sikeredett barátokat szerezni, olyanok is akadtak, akikkel azonnal megvolt a közöshang, szóval abban reménykedem, hogy velük tényleg hosszabb barátság lehet, programokkal meg ilyenekkel.

De olyan igazi, valódi barátság, ha 2 lehet az életemben.

Barátokban is csalódhat az ember 10-20 év után.

Tudod ki a barátom? A Medve sajt.

Nincsenek.

Pedig voltak, legalábbis azt hittem. Még suliban. Aztán mindenki elköltözött messzire a többiektől, éli a saját életét. Egy darabig próbáltunk online chatelni meg beszélgetni de annyira más lett az életünk hogy eltűntek a közös témák, elhalt a kapcsolattartás egyszerűen. Új barátokat meg nem sikerül szereznem.

Nekem mindig is voltak. És lesznek is.

A saját kororsztályommal én se vagyok kibékülve annyira. De van pár akivel el tudok beszélgetni.

Inkább a fiatalabb korosztály az, akikkel jobban ki jövök.

De ez be tudható annak, hogy edző vagyok.

23 éves ként. Szeretek barátkozni, beszélgetni másokkal. És imádom a társaságot. És e miatt is örülök annak, hogy edzőként mindig egy csapat része leszek.