Miért zavar ennyire, hogy a barátaim mit gondolnak rólam és milyen élethelyzetben vannak hozzám képest?

Mert nem vagy valódi barát. Egy barát nem irigykedik, nem versenyzik. Csak elfogadja a másikat úgy ahogy van, és nem azt lesi hogy mije van meg mennyi van neki, nem méregeti magához.

Inkább haver vagy, ott még belefér, bár ott sem elegáns.

#4 Hagyjuk már.

Az irigység egy természetes dolog. Az más kérdés, ki hogy éli meg, van aki rosszindulatúan, van akit csak egészséges szinten érint, de valahol mindenkit érint.

Persze szép mese az elfogadás, de nyilván nem vak az ember, nyilván látni fogja, hogy a másiknak jobb, rosszabb élete van mint neki.

5, persze, az ember tisztában van ezekkel a dolgokkal, de egy valódi barátságban nem foglalkozik ezzel, nem kattog ezen. "Úgy érzem, hogy versenyeznem kell velük és megmutatni, hogy minimum tudom velük tartani a lépést"

Azért az ilyesmi nem normális egy barátságban. Ahogy írtam, ez inkább haveri kapcsolat, felszínes.