Szerintetek próbáljam meg újjá építeni a barátságot?

Lehet kicsit hosszú sztori lesz…

Szóval volt egy középiskolás legeslegjobb barátnőm. Nagyon szerettük egymást. Családjainkkal is jóban voltunk. (Nem a 2 család, hanem én az övével és ő az enyémmel). Tényleg azt hittem, hogy elválaszthatatlanok vagyunk. Aztán később én elmentem fősulira ő pedig maradt a középsulinkban tovább képzésen. Még ekkor is mindennap találkoztunk, mindent meg beszéltünk. Aztán ő összejött az exével, akit én nagyon nem szerettem, mert már megcsalta és átverte előtte. De igazából nem zavart, csak néha 1-1 beszólásom volt. Aztán külföldre költöztem. Próbáltam tartani a kapcsolatot, mindent elmesélni neki, de egyre kevesebbet válaszolt. Lett egy lengyel pasim. Nagy szerelem… annyira szerettem volna megosztani vele mik történnek velem, de már nem igazán érdekelte. Szóval megszakadt a kapcsolat.

1-2 évig nem beszéltünk, aztán a pasija rámírt, hogy sajnálja, de miatta szakadt meg a kapcsolat, mert ő eltiltotta tőlem a barátnőmet, mivel volt 1-2 beszólásom. De szeretné ha megpróbálnám helyrehozni, mert a lány nagyon szomorú emiatt és hiányzom neki. Viszont így én nagyon nem akartam semmit helyre hozni. Nekem egy pasi sem ért volna annyit, mint a barátságunk. Aki pedig ilyet kért volna azt biztos elküldöm.

Szóval most már kb 6 éve csak születésnapokon írunk. Viszont én még mindig szinte mindennap gondolok rá. Azóta van egy kislányom is, aki nagyon szeretnék ha megismerne. Sosem lett utána olyan mély barátságom senkivel és mindennap hiányzik.

Érdemes helyrehozni egy ilyen barátságot?