Az igaz, hogy az introvertált és/vagy csúnya emberekről általában rossz véleményt mondanak az emberek a hátuk mögött, míg az extrovertált és/vagy szép emberekről általában pozitív véleményeket mondanak?

Én is így vagyok ezzel pontosan így. A nagydumás az akkor is jófej, ha naponta ugyanazokat a poénokat mondogatja, csak a sorrend más, valamint lepedőakrobatikára hívna szinte minden nőt, átvitten közösülésre célozgat, stb.

Volt munkahelyi csapatpítőből nekem is elegem volt, mert semmi értelmét nem láttam, annak láttam volna értelmét, ha konkrétan emberek közti kapcsolatokat erősít, de ehelyett unalmas pszichológiai mantrát nyomtak.

Odafele menet is (akikkel együtt mentem) azoktól is azt hallgattam, hogy aki épp hallótávolságon kívül van, az "mekkora egy idióta", "csak játsza az agyát", "minek ez az egész, nézd meg ott mennek strandolni, mi meg hallgathatjuk ezt a kötelező ökörséget" stb.

A csapatépítő (amihez életemben eddig volt részem) lelkileg engem ezerszeresen szétcsap. Meg lehetne jobban is csinálni, élvezetesebben.

Én elég csúnya nő vagyok, érdekesmód a nők nem szoktak rossz véleménnyel lenni rólam, meg kedvelnek is sokan. Valószínűleg azért, mert nem jelentek konkurrenciát számukra, valamint mellettem még egy átlagos nő is igazi szépségnek tűnik. Így elfogadnak, sőt, még kedvelnek is.

Viszont fiúktól, férfiaktól már sok bántást, alázást kaptam, biztos vagyok benne, hogy rossz dolgokat mondanak rólam a hátam mögött is, hiszen a szemembe is mondtak már megalázó dolgokat. Nem egyszer tanúja voltam már, hogy más, tőlem jobb nőkről is bántó dolgokat mondtak, kiröhögték őket, gonosz, undorító férgek az ilyenek.

Azt kifelejtettem, hogy lehet, hogy a nők szánalomból bánnak jól velem. :D

Ha már szegény ennyire csúnya, ilyen sors jutott neki, akkor legalább ne bántsuk. Biztos így vannak vele. De a férfiakba sajnos nem szorult ennyi empátia.