Normális ez a érzés hogy segíteni akarok valakin?
Közös hobbi révén megismerkedtem valakivel aki emlékeztett nagyon a fiatal kori magamra és öszintén beszélt magáról hogy mennyire magányos nincsenek barátai rosszul érzi magát egyedül és néha depressziós érzései vannak. Ez bennem hatalmas szimpátiát keltett és mondtam ne aggódjon ezentúl nem lesz magányos mert hozzám majd mindig tudd szólni és leszek barátja. Ami meglepett mert eddig én mindig egyedül szerettem lenni de valahogy nagyon megérintett mert én is olyan voltam jó pár évvel ezelőtt mint ő, szóval nem tudom mennyire normális hogy önzetlenül segíteni akarok valakin hogy jobban érezze magát, időt tölteni hogy ne legyen annyira magányos.
Lehet normális érzés?
Természetesen. Ez egy normális világban alapvető. Nagyon becsülendő, hogy neked ilyen érzéseid vannak és segítesz neki, illetve hogy ő javítani akar a helyzetén azzal, hogy elfogadja a segítségedet.
Én ugyanígy cselekedtem, engem eldobtak az ilyen illetők, és magukba fordultak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!