Mit tennétek a helyemben?

Új ember vagyok a közösségben, megismerkedtem pár lánnyal akiket nagyon jó arcnak tartottam, és barátok vagy inkább jó haverok lettünk. Még az elején ki lett beszélve 2 másik személy nekem (ne durva dologra gondoljatok) vagy hát nem tetszés lett kifejezve irántuk. Aztán láttam, hogy párszor mégis lógtak együtt, lehet ez azért van mert szobatársak meg már régóta ismerik egymást, de ki tudja. Meg is érdeklődtem, hogy akkor most mi van, mégsem olyan rosszak? És akkor jött a válasz az egyik emberrel kapcsolatban, hogy ha kettesben vannak jó fej csak társaságban nem, a másikra meg csak egy váll vonást kaptam válaszként, szóval úgy döntöttem hagyom a témát, mert hát úgysem ismerem őket meg átgondoltam, hogy nem mások véleménye miatt kéne ítélkezzek valakiről. Most jön a másik része a dolognak. Egy csomó szívességet teszek nekik mert ilyen a természetem, szeretek segíteni adakozni stb. Szinte semmire sem haragszom meg, ha meg is haragszom 2 percig tart aztán már nem érdekes, és visszatérve a szívességekhez tényleg szívesen segítettem bármiben. Volt mikor ők kértek meg, volt mikor én ajánlottam fel, nem is volt ezzel problémám, de észrevettem, hogy ez nem viszonos, persze igen nem azért adok, hogy kapjak, meg se fordult a fejemben csak, hogy fogalmazzak a barátságnak van egy alapja, hogy egymást kisegítik?! Tehát nyilván adok valamit nem várom utána a tapsot, de egyszer kértem meg őket valamire és, mindenki csak "jaj biztos nem", "fáradt vagyok" ilyenkor is csak 2 másodpercig tartott a haragom, de azért kicsit csalódtam. Nekem azért rosszul esett, mert ezzel ki is derült, hogy nem nagyon lehet rájuk számítani, pedig akkor tényleg szükségem lett volna valakire. Egyszer hallottam is hogy beszólt az egyik kibeszélt személy mikor kiment az egyik haverommal a helyiségből, a "baráti társaságomba" tartozó személy nem mondott semmit, de nem tudom mit gondoljak, mert azt nem láttam, hogy reagált rá. Mikor meghallottam ott ült velem egy másik lány is a körből és észrevette hogy hallottam, de úgy csináltam mintha nem is érdekelne, mert hát nem a barátom a csaj aki beszólt. Én csak amiatt tartok, hogy feleslegesen próbálok velük barátkozni, vagy, hogy ez az egész egy idő után átmegy kihasználásba amit nem fogok hagyni. Néha próbáltam éreztetni velük, de meg sem kottyant nekik, hogy őszinte legyek nem is nagyon kerestek, viszont bárhol összefutunk odajönnek köszönnek, megkérdezik hogy vagyok (ez is csak egyeskre vonatkozik a körön belül), olyan vegyes érzelmeim vannak és nem tudom mitévő legyek, hogy miként kezeljem őket. Szerencsére nem ők az egyetlen "barátaim", van egy barátnőm akivel már nagyon régóta legjobb barátnők vagyunk, de sajnos ő nincs itt velem én meg nem akarok mindenhol egyedül lenni, mint valami magányos farkas, egyébként jól kijövök az emberekkel mert közvetlen ember vagyok csak őket nem tudom hova helyezni. De lehetséges, hogy csak én vagyok a hülye és túlgondolom.