Ismerős az érzés, hogy nem találjátok a helyeteket?

Egy nyitott, közvetlen lányként szoktak engem jellemezni és én is így érzem, hogy az vagyok. Mégis úgy érzem, nincsenek igaz barátaim, akikben megbízhatok és 100% önmagamat adhatom anelkul, hogy itelkeznének. Vannak az egyetemen emberek akikkel joban vagyok, beszélgetünk, néha talizunk, egyetemen kívül is van tarsasagom, mégis azt érzem, egyedül vagyok. Mintha a legtöbb ember nem akarna valójában közel kerülni a másikhoz, elég nekik a felszínes kapcsolódás.

Annyira tehetetlennek érzem magam, nem tudom, hogy találhatnék olyan embereket, akik szinten ilyen barátságra vágynak és hasonló érdeklődési köreink vannak.