A siker hajszolása a barátok elvesztésével jár?

Az egyik barátom erősen karrierista lett. Eddig is hajszolta a sikert, de egy ideje ez fokozódott, egészen addig, hogy a környezetében élőket hanyagolni kezdte, megfeletkezett fontos eseményekről pl születésnapokról, és azzal magyarázza, hogy semmi mas nem jár a fejében, mint sz hogy elérje a céljait. Ebben támogattam is, de egy ideje mellőz engem, majd eszébe jutok és magyarazkodik. Mondta hogy mostanában sok szamára fontos ember tűnt el az életeből a viselkedese figyelmetlensege miatt. Mar ott tartunk hogy kb örüljek ha nagy ritkán eszébe jutok. Jó barátok voltunk, minden ambiciójában támogattam, de méltatlannak érzem amit tesz emberileg. Van rá edély hogy észbe kap, hogyha így folytatja lehet eleri a céljait, de senkije nem marad?