Tudok tenni az ellen, hogy a baráti kapcsolatunk ne legyen toxikus?

Sajnos kénytelen voltam időpontot kérni pszichiáterhez szorongás miatt.

Előtte próbáltam megbeszélni a problémáim a legjobb barátnőmmel, de balul sült el a dolog.

Folyamatosan, mindig mindenben segíteni akart, már-már rögeszméjé vált kéretlen tanácsokkal ellátni sokszor olyan dolgokban, amiket nem is éreztem problémának.

Egyszer pl: nem írtam neki vissza este, mert muszáj volt tanulnom, másnap reggel telefonon vert fel az ágyból, mert annyira aggódott értem.

Olyan érzésem volt, mintha szerinte beszámíthatatlan lennék, és csak akkor maradok életben, ha követni próbálja minden lépésem.

Decemberben besokalltam és elég csúnyán közöltem vele, hogy nekem most levegőre van szükségem.

Nagyon kiakadt szegény, mert őszintén mérges voltam és sosem voltam dühös rá, nem látta ezt az énemet sosem. Én is szeretnék megszabadulni ettől a részemtől, vagy megtanulni együtt élni a rossz tulajdonságaimmal, de egyedül ez nem fog menni, ezért kértem segítséget.

És hogy miért érzem toxikusnak magam ebben a kapcsolatban?

Lehet ezek csak az én tévképzeteim, de most azt látom hogy:

-semmit sem tudok tenni annak érdekében, hogy a barátnőm elég jó baràtnak tartsa saját magát (ő is eléggé önbizalomhiányos).

-szerintem nem normális, ha egy barátságban megfelelési kényszere van az embernek.

-nem igazán tudom, milyen elvárásai vannak velem kapcsolatban, de én nem érzem azt, hogy eleget tudok nyújtani.

- szerintem annyira hasonló problémáink vannak, hogy nem tudunk egymásnak segíteni, nem is vagyunk jó példák egymás számára.

- mostanában egyre kevesebbet beszél magáról, de ő valószínű jobban érzi magát attól, ha inkább az én problémáim megoldása a téma, csakhogy én ettől energiavámpírnak érzem magam.

- Vannak dolgok, amikben próbál pozitìvan gondolkodni, de nekem ez nem megy, és sokszor csak lehúzom vele. Volt, hogy elküldött emiatt, azt mondta ideje mennem, majd zenét kapcsolt, amíg felöltöztem és semmit nem szólt hozzám többet, csak amikor kimentem. Nem normális, ha ilyen viselkedést váltok ki valakiből.

Annyira szeretném jobbá tenni ezt a barátságot, de most speciel nem beszélünk.

Nem hiszem, hogy megbocsátja nekem a kiborulásomat, azt mondta nem érzi magát elég jó barátnak, de reméli hogy egyszer jobban leszek.

Az "elég jó barát" fogalmába bele kell férjen az hogy:

-néha mérgesek vagyunk egymásra

-hogy vannak rossz tulajdonságaink

- hogy nem mindig tudunk jót tenni a másikkal

De én úgy érzem, hogy a megfelelési kényszereink miatt ez nem fér bele pedig bele kéne...

Úgyhogy én nem tudok mit tenni hogy elégnek érezze magát.