Miért közösítenek ki mindnehol és miért én vagyok az a bizonyos aki csak akkor jó ha nincs más?
Általános sikolában kiközösítettek, gimiben szintúgy. Most esti gimire járok. Na itt már nem bántanak, de nemigen szólnak hozzám. Mindneki elviccelődik, nekem meg köszönni is luxus, a fejüket elfordítják. Ha odamegyek beszélni nem engednek szóhoz jutni, így már nem is próbálkozom.
Amúgy visszahúzódó vagyok, de én így érzem jól magam. Csak zavar, hogy nem enged senki sem beszélni néha, mindenki a semmibe vesz.
A barátaim is csak akkor vesznek elő ha más nem ér rá. Ha többen megyünk valahova, akkor én vagyok az aki a sor végén kullog, mert le vagyok ejtve.
A pasik is így bánnak velem. És tuti, hogy nem a külsőmmel van a baj, mert kezdetben érdeklődnek, elhívnak randizni, de egy idő után ejtenek.
De nem értem...kedves vagyok, sosem bántok meg senkit. Kicsit talán szótlan és félénk vagyok, de ha hagynának kibontakozni akkor ez elszállna.
válasza:Csak abból tudok kiindulni ami személyes tapasztalat vagy ismerőssel történt, mivel nem ismerünk. Én azt mondanám valószínűleg egyáltalán nem tetted túl magad a sulis élményeken, ami nagy lapáttal tett arra, hogy ennyire szótlan legyél.
Továbbra is rettegsz hogyan reagálnak rád, nem mersz nyitni mások felé, túlságosan félsz a helyzetektől. Nem tudsz társaságban működni, feloldódni, nem tudod hogyan tegyél hozzá a beszélgetéshez. Előfordulhatnak olyanok is, hogy olyan témákat hozol fel vagy olyan beszólásokat engedsz meg, amiknek semmi helye az adott társalgásban/időben.
Azért kullogsz a sor végén, mert nem mersz előre menni, előre legyártod magadban hogy te csak utolsó lehetsz, hisz nem érdemelsz többet. Viccelődni vagy lazábban beszélni nyilván nehezen fognak olyannal, akivel semmi kötődésük nincs, semmi érdemi kapcsolatuk, mivel kihúzta magát teljesen a társaságból már az elején.
Esélyes a durva önbizalomhiány is, ami azonnal lejön és elég kellemetlen, mikor pl. motyogsz vagy nem mersz megszólalni se, esetleg mások szemébe nézni.
A kedvesség jó ha őszinte és ismét, megfelelő időben van "használva", míg nem csak egy máz azért, hogy ne piszkáljanak vagy ne legyen konfliktusod, mert nem mersz kiállni magadért. Általában ez szokott lenni és így eléggé nyalizásként, gyávaságként jön le ez is, ami taszító.
Röviden: azért vagy mindig az utolsó és néznek levegőnek, mert ennyire tartod magad, így mindig ebbe a szerepbe záródsz. Azért is szokott még ez lenni, mert ez egy ismerős működés, megszoktad, így élted az egész életed, mert ki voltál közösítve általános suli óta. Inkább ebben vagy, minthogy megpróbálj nem levegő lenni és ténylegesen kockáztasd, hogy megint bántanak.
válasza:Próbálj nem egy egész társasággal ismerkedni, hanem egyesével "vedd elő" az embereket.
Társaságban én is mindig szótlan voltam, közösségekben derült ez ki mindig, és ez nagyon lefaragja az önértékelést.
Viszont ha csak egyvalakivel beszélek, általában "ledominálom" az illetőt, utána már társaságban másképp álltak hozzám.
Ezért is kerültem a társaságokat, mert ott valahogy az "erősebb kutya" effektus működik, kinek van nagyobb hangja.
Az meg szerintem nem az értelmiség sajátja. :)
Meg csak a szokásos, miért népszerű valaki: jó hallgatóság, jó humorérzék, jó beszédkészség, széles látókör.
válasza:Pont arról nem írsz, amitől lehetne.
Majd a pszichológus megmondja
válasza:Egy kicsit igaz amit az első ír, de nagy részben függ attól is hogy milyen társaságba kerülsz, neked pont nem volt szerencséd.
A leírásod alapján én is ilyen vagyok, és ez volt velem általános/közép iskolában, szakiskolában viszont pont fordítva, mindenki kedvelt jó fej volt vele stb stb pedig semmit nem csináltam másképp.
Esetleg iskolán kívül nem tudsz barátkozni ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!