Nekem miért nem megy az hogy legyen egy legjobb barátom?

Gimiben sok társasággal voltam körülvève. Nagyszerű emberekkel, mindig volt olyan akivel megoszthattam a vilàgom, a problémáim. Viszont sosem tudtam “elköteleződni” volt egy 6 fős baráti köröm, de velük külön külön beszélek csak ( az egyikükkel nem vagyok hajlandó többé beszélni) mert mindig találtam más társaságokat is akiket ertekesnek talaltam.

Altalanos iskolaban volt egy igazi legjobb baratom, akinek tenylegesen csak en voltam az. Evek ota nem beszelek vele. Hianyzik olyan ember akinek o is es en is az egyik prioritas legteteje vagyok

Gimiben mas tarsasokban voltak tenyleges mely barataim is, volt akiben csalodtam, tobb emberben is. Sok esetben magamban is.

Az egyetemen is lettek ujak, megismertem valakit akivel az elso perctol kezdve ereztem hogy ebbol egy nagyon tartalmas baratsag lehet.

Sok olyan van akire szamithatok, szurkolnak nekem es buszkek ram, kolcsonos ez. Egyutt megyunk nyaralni

De ezek ellenere sokszor erzem magam maganyosnak vagy hogy is mondjam...

Hogy egy “igazi” baratom legyen. Igaz hogy minden emberben tobb ertek van, de igyis sok amennyi emberrel kapcsolatot tartok

Mit tegyek? Mit javasoltok?

Azt tapasztaltam hogy vege lett a giminek, van aki nagyon megvaltozott, van aki megmutatta milyen is valojaban, van aki eldobott, vagy csak szimplan eldobott

Eleg rossz ezekkel szembesulni es valahogy nagyon kibuktam emiatt mostansag