Jól tettem, hogy nemet mondtam a találkozóra?

Most hívott a legjobb barátom, hogy holnap tudunk találkozni. Igazából nem is lenne akadálya, de mégis nemet mondtam, mert utolsó pillanatban szólt. Jelenleg több mint 100 km-re vagyunk egymástól, de ez nem gond, van időm, ingyen utazom, és a közlekedés is jó, reggel mennék este jönnék. Viszont elegem van, hogy mindig az utolsó pillanatban variál, sose lehet előre lefixálni semmit. Egyébként emberileg szeretem, de ez az egy tulajdonsága elviselhetetlen. Múlt héten azért mondott le az utolsó pillanatban egy állásinterjút, mert 38 fok volt. :D Totál idióta.

Igazából azért tettem fel a kérdést, hogy szerintetek jól tettem-e, hogy nemet mondtam neki. Nem bízom benne, ki tudja, hogy reggel találgatózni fog-e. Nem tudom, hogy mennyire van így jövője ennek a barátságnak. Igaz, hogy az év nagy részében néhány utcányira lakunk egymástól, akkor lehet egy kicsit spontánabbnak lenni, de akkor sem szeretem.

26 és 27 évesek vagyunk ha ez számít