Segíteni szeretnék egy barátnőmön, de mégis hogy tálhatnám mindezt neki, hogy ne sértődjön meg? (többi lent)
Az a helyzet, hogy van egy nagyon jó barátnőm, aki emberileg tényleg nagyon kedves, viszont van pár dolog ami nagyon aggaszt vele kapcsolatban, aggódom az egészsége miatt, mert ha így folytatja, az nem lesz túl okés.
Először is, elég sok rajta a felesleg, főleg a korához képest (15 éves), és az étkezésére sem figyel oda cseppet sem. Nagyon rendszertelenül eszik, csak akkor ha éhes, viszont olyankor eléggé sokat. Persze arra sem figyel, hogy mit eszik (mondjuk ez nem feltétlen az ő hibája, hiszen azt eszik, amit a szülei készítenek neki), de ha maganak készít ételt, az általában melegszendvics soook majonézzel és sajttal (azt hiszem mind tudjuk, hogyha ezt valaki napi szinten eszi, az annyira nem jó). Chipset is elég gyakran eszik.
Másodszor (szerintem) borzasztóan sok energiatalt (monster) iszik (heti min. 3-4, de van hogy napi 2őt is). Az energital meg úgy alapvetően sem gyakorol sok jó hatást a szervezetre tudtommal...
Az alvása rendszertelen, valószínűleg ezek miatt is, valamint a napi képernyőideje miatt is, ami gyakran a 10 órát is meghaladja :((
Egy ideje a pulzusszáma is nagyon magas, és a keze is remeg, de hiába említettem neki, hogy lehet, hogy a monstertől van, ő korona-utóhatásnak titulálja.
Ha pdig felhozom neki, hogy nem biztos, hogy ez olyan jó a szívének, akkor az a válasza, hogy "valamiben úgyis meg kell halni".
Szóval igen, leki problémái is vannak, de sikerült rábeszélnem, hogy mondja a szüleinek, hogy vigyék el pszichológushoz.
Viszont a nem egészséges mennyíségű tulsúlyát sehogy sem merem neki felhozni, és a szülei sem szólnak neki miatta (pedig a szülei egészséges/sportos emberek). De egyszerűen latom, hogy ennek nem lesz jó vége, hogy hinthetném el neki, hogy próbáljon javítani az életstílusán, de mégse vesszünk össze emiatt? Vagy mit tehetnék az érdekében?
[tudom, hogy az ő élete, nem kéne beleszólnom, de nem bírom nézni, ahogy pusztítja magát]
*tálalhatnám
hát persze, hogy elírtam...
Mégis mennyire testes, ami miatt aggódsz?
Amiket leírtál, egyik sem káros az energiaitalon kívül, de azt sem viszi túlzásba.
Ha átvált kólára, akkor kevésbé káros.
Szerinted szólni kell neki hogy túlsúlyos? Mármint nincs otthon tükrük?
Majd szépen megtanulod ahogy idősödsz, hogy az embereket nem tudod megváltoztatni, és nem tudod rájuk kényszeríteni a saját preferenciáidat, még ha csak jó szándék is vezérel.
Úgy kell őket elfogadnod, amilyenek. Ha ez nem megy, akkor nem kell keresni a társaságukat.
Nekem pl dohányos van a családomban, fiatalabb koromban mindig próbáltam észérvekkel meggyőzni és a szeretet nyelvén rávenni hogy tegye le és ne pusztítsa magát. Természetesen nem sikerült, aztán ahogy idősödtem, rájöttem hogy nem is lehet az embereket "nevelni", meg úgy egyébként közöm sincs hozzá hogy ki hogy éli az életét.
Mivel nem kérte a segítséged, tényleg nem a te dolgod. Most már szakember kezében is van ráadásul, biztosan szóba jön majd ez is és foglalkoznak a témával.
15 éves, még messze nem olyan tudatos mint egy felnőtt. Mi is zabáltuk a csokikat és a chipseket tonnaszámra, ittuk az energiaitalt és a cukros üdítőket, az alkoholt (18 év körül), döglöttünk egész nap, fél méterről néztük a tévét, gépeztünk kidőlésig, veszélyes helyeken mászkáltunk, megsebesültünk, elestünk, karcolásokat szereztünk, véreztünk, aztán mégse lettünk se sorozatgyilkosok, se halottak.
Hülyeségeket is kell csinálni hogy megtapasztald miért volt ostobaság, kiéled magad, majd egyre érettebb leszel és tanulsz belőle. Neki szakember is segít, már késő a nevelés miatt aggódni (gyerekkorában lehetett volna ezekről beszélni vele, elmagyarázni, tanítani neki pl. az egészségével kapcsolatos fontos dolgokat).
Érdekes, én csak egy évvel vagyok idősebb, és mégse csinálok ilyen dolgokat..
amúgy meg semmi bajom a súlyával, nagyon szeretem őt, nem megváltoztatni akarom, csak kicsit jobb irányba terelni.
és igen tudom, hogy van otthon tükrük, nem azzal van baj, hogy kicsit súlyosabb, felőlem lehetne 200 kg is, csak látszik, hogy nem egészséges, magas a pulzusa is.
nem az arcába akarom vágni, csak finoman terelgetni, segíteni neki.
a pszichológus lelkiekben segít neki, de nem az anyja, nem fogja ilyen téren rendezni :))
"a pszichológus lelkiekben segít neki, de nem az anyja, nem fogja ilyen téren rendezni :))"
Te az anyja vagy?
nem vagyok az anyja, ez igaz de az aggódó legjobb barátja vagyok.
na de mindegy azért kössz az eddigi válaszokat, cukik vagytok, de asszem akkor reménytelen
nem tudom hogy akarja-e... firekt kerülöm már egy ideje a témat, hogy ne legyen vita belőle, vagy ilyesmi.
"a pszichológus nyilván nem fog semmi sértőt mondani neki"
ez nem így működik. a pszichológus azt mond amivel úgy gondolja el tud érni valamit. nézd meg pl Csernus taktikáját szinte mindenkivel. nem a legkedvesebb ember, mégis sikeres pszichológus. és nem ő az egyetlen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!