Úgy bántott meg a legjobb barátnőm, hogy észre sem vette, azóta sem keres. Nem tudok túllépni. Mit gondoltok?

Tudni kell róla, hogy más karakter, mint én: harsány, extrovertált, bármiről bárhogy, bármennyit beszél. Én sokkal nyugodtabb, lelkisebb vagyok. Mivel gyerekkori barátság, ezért ismerjük ezeket a tulajdonságokat a másikban. Sokszor előfordult, hogy hetek-hónapok után találkoztunk és ha volt valami nagyobb hír azt akkor meséltem el neki. Sosem csinált ebből gondot. Most viszont valahogy felmerült egy téma messengeren, amit terveztem, hogy a következő talink alkalmával elmesélek neki. Jó hír volt, azt hittem velem fog örülni, ehhez képest kiborult, hogy ez nem fér bele a barátságba és nem méltó hozzá, miért őrizgetek titkokat előtte? Leírtam neki, hogy ne vegye így magára, el akartam mesélni, csak majd élőben. A másik, ami rosszul esett, hogy kicsit később írtam neki vissza, ezen is kiakadt, hogy miért tünedezek el, miközben volt olyan, hogy ő vagy 1 hétig nem írt vissza, amikor rákérdeztem, azt írta, hogy maga alatt volt és nem volt kedve. Kérdezte, mikor érek rá ezt megbeszélni (ezt alapból nem érettem, ha kijelentette, hogy szerinte ez nem fér bele mit akar megbeszélni?). Aznap kicsit rosszul voltam, meg is írtam neki pár órával a találkozó előtt, hogy csúsztassuk át máskorra. Azóta nem ír vissza és nem tudom mire vélni. Sok szép élményünk van, de nagyon megbántva érzem magam, és szerintem neki le se esik az egész. Mit gondoltok?