A folyamatos otthon létnek köszönhetően nektek is ellaposodtak kicsit a barátságaitok?

Igen még az a pár darab is.

Na igen....ezek a korlátozások csak az embereket szorítják sarokba, a vírust kevésbé.

Nem, nincs betiltva a társas érintkezés, nem esik nehezemre találkozni velük.

Ez várható volt. :(

Nem, mert így is tartjuk a barátainkkal a kapcsolatot. Annyi változott, hogy most kirándulunk az erdőben vagy átmegyünk egymáshoz és a kertben vagyunk.

nem kell ehhez otthon ülnöm.

Igen, kifejezetten. Nekem “csak” három igazi barátom van, de velük is egyértelműen megromlott vagy ellaposodott a kapcsolatom. Kettőjükkel már pici gyerekkorunk óta ismerjük egymást, de ahogyan elkezdtünk felnőni tulajdonképpen magától értetődően elkezdtünk picit eltávolodni egymástól (pl. mindenki más egyetemen tanul más városban, egyiküknek van párkapcsolata, egyikük dolgozik is, mindenkinek ott a család, hobbik stb.). Viszont mégis amikor tehettük találkoztunk személyesen, szerveztünk valami programot és napi szinten beszéltünk egymással akár csak telefonon/írásban. A harmadik barátomat pedig már az egyetemen ismertem meg, vele a “normál” oktatás idején igazából minden nap találkoztam, beszélgettünk, elmentünk ide-oda stb., tehát kifejezetten sok időt töltöttünk együtt. A járvány óta viszont mindegyikükkel fellazult a barátságunk, mert mindenki hazaköltözött (ez pedig azzal jár, hogy jócskán megnőttek a köztünk lévő távolságok), mindenki távoktatásban tanul (nálunk ezzel együtt eléggé megnőttek a követelmények és összességében sokkal több időt kell tanulásra szánnunk), mindenkinek kevesebb ideje és energiája marad a barátságunkra, leginkább csak online tudjuk tartani a kapcsolatot (nekem ez kb. ég és föld, nagyon hiányoznak a személyes találkozók), mindent meg kell előre szervezni (tehát korábban összejött egy spontán esti találkozó, most hetekre előre meg kell beszélni egy videohivást is), illetve nagyon ingerszegény, monoton és egysíkú az életünk, nem nagyon történik semmi, minden nap egyforma. Plusz, én még azt is hozzátenném, hogy voltak olyan emberek (pl. szaktársaim között vagy a koliban), akikkel nem voltunk barátok és nem jártunk össze, de azért csak eldumálgattunk, ha összefutottunk a folyosón vagy ilyesmi és nekem ez is hiányzik. Ahogyan már a sima hétköznapi interakciók is, pl. egy pénztárossal vagy egy random idegennel a buszmegállóban.