Mit kellene tennem a "legjobb barátnőmmel"?

A legjobb barátnőmmel hét éves korunk óta elválaszthatatlanok voltunk egészen tavaly kb ilyenkorig, mert mostanában nagyon megváltozott. Olyan, mintha az egész világ ellene lenne, baja van minden emberrel. Legutóbb egy idegennel ordítozott, aki semmi rosszat nem tett. Velem bunkóbb. Napi szinten kihasznál. Jelenleg nagyon jó irányba halad, hogy tönkretegye magát, az egészségét, mert legjobb esetben is max 5 órát alszik, de legtöbbször kb 2-t vagy semennyit. Ha tanácsot adok neki, akkor flegmán beszél velem, pedig én csak jót akarok neki. Utána meg áradozik, hogy ő engem mennyire szeret, amit fizikailag is kimutat. Kaptam már arcra puszit, bújik hozzám, simogat, és így tovább. Ebben az a legrosszabb, hogy mindketten vonzódunk a nőkhöz is (ami magában nem lenne probléma, ha nem mászna rám). Neki régebb óta van barátja, nekem pedig egy éve barátnőm. Az egész változás akkor kezdett el durvább lenni, amikor én már sem voltam szingli. Nagyon féltékeny a barátnőmre, mert vele nem jól bánik a barátja. Ordítoznak egymással, a srác csúnyának tartja, cselédként bánik vele, felőle nyugodtan szakíthatnának, parancsolgat neki, és a hálószobában is vannak problémák.

Egy ismerősünk szerint össze kellene jönnünk, de nekem sohasem tetszett, inkább olyan volt nekem mint egy testvér, aki mindig megértett, tudtam rá számítani. Egyetem miatt lehet, hogy össze fogunk költözni és ha nem változik jó irányba, én biztos, hogy beleőrülök.

Mit kellene tennem? Régen nagyon jó ember volt, aki ismerte, csak dicsérni tudta. Azt akarom, hogy eltűnjön az életemből, de mégsem és segíteni is szeretnék neki, de nem fogadja el. Tanácstalan vagyok, bánt a helyzet.

Mindketten 18L