Volt már olyan valakivel, hogy meg szeretett volna nyílni a barátainak, az igazi énjét mutatni, ők meg kezdenek tőle eltávolodni?

Úgy érzem nyitottabb lettem, egyre több dolog érdekel, amiről szeretnék is másokkal beszélgetni. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én online térben bátrabban fejezem ki magam. Úgy érzem, kezdek magamra találni és megtalálni azokat a dolgokat amikkel a jövőben is szívesen foglalkoznék vagy amik igazán kikapcsolnak, szórakoztatnak. De amikor a barátaimnak mesélek ezekről, nem érdekli őket, vagy furcsállnak. Azt mondják "megváltoztam"... Itt nem olyanokra kell gondolni, hogy azt hiszem lapos a föld, vagy hogy rossz testbe születtem. Egyszerűen csak olyan témák, amik eddig is vonzottak, de nem tudtam róluk senkivel sem beszélgetni. Nem akarom a barátaimat elveszíteni, mert eddig nagyon jól kijöttünk egymással, de úgy érzem nem lehet velük úgy igazán "ökörködni". 21 éves vagyok, nyilván ha a helyzet megkívánja komoly vagyok, de még mindig bennem van a gyerek énem, amit úgy érzek nem tudok senkivel se megosztani. Nem szeretném magam továbbra is megjátszani az emberek előtt.. mindenki úgy ismer, mint a csendes, szófogadó kislányt, és úgy érzem ebből a szerepből nem tudok kitörni, különben sok embert elveszítenék. Sajnos nehezen tudom megfogalmazni a gondolataimat, de hátha átmegy valamennyire mit is szeretnék mondani.

Éltetek már át hasonlót? Ti hogyan kezeltétek/kezelnétek a helyzetet?