Megemlítsem vagy ne?
Van egy gyerekkori barátnőm. Nemrég találkoztunk újra és nem igazán halad előre az élete (harminc évesek vagyunk, ő egyetemre jár, még sosem dolgozott, nincs párkapcsolata és nincsenek igazán barátai sem), ezért rettenetesen kevés az önbizalma. Ami nagyobb gond, hogy nem tud beszélgetni se és odafigyelni sem a másikra.
Például, nagyon foglalkoztatja, hogy párt találjon, tehát így néz ki egy beszélgetés, ami érdekli:
- Mi a helyzet?
- Voltam tegnap randin.
- És milyen volt?
- Hát... Nem volt semmi különös.
- Merre voltatok, élvezted?
- Beültünk vacsorázni.
- És miről beszélgettetek?
- Hát... Minden féléről. Majd nevetgélés, azt hiszem azért, mert élvezi a beszélgetést. Vagy nem nevetgélés, ha a srác nem írt tegnap óta, akkor kapok még néhány kriptikus választ.
Ha úgy kezelem, mint azon ismerőseimet, akik nem szeretnek beszélgetni, akkor meg kb. három-négy mondatig figyel, aztán nem. Volt olyan, hogy megkérdezte hogy vannak a nagyszüleim, addig jutottam, hogy nagypapám kórházban van, mert elesett, amikor látom, hogy mint az általa feltett kérdés előtt, már megint a vállam fölött pillantgat át és nézi a pasikat. De ez nem egy-egy eset, hanem konkrétan ennyi a kommunikáció, ha öt összefüggő mondatot mond, akkor az már soknak számít.
Nem szeretném tovább rombolni az önbizalmát (mert egyáltalán nincs neki), de valahogy szeretném rávenni, hogy foglalkozzon ezzel a problémával, mert amíg ilyen, addig nagyon nehezen fog párt, barátokat vagy munkát találni. Hogy lehetne felhozni ezt, vagy egyáltalán mit lehetne csinálni, hogy javuljon? Olyan ismerősöm még nem volt, aki se beszélni se hallgatni nem tud...
válasza:
válasza:#1 A problémám, hogy nem hiszem, hogy tud változtatni azért mert szólok neki. Kicsit olyan, mint amikor a kettes matekosnak elmagyarázod, hogy milyen fontos az, hogy ötös legyen belőle. Attól, hogy tudja, nem fog neki menni, csak nagyon sokára. Viszont neki annyira kevés az önbizalma, hogy mielőtt ennek eredménye lenne, teljesen ki fog készülni. Kisebb lépésekre kellene felbontani, hogy legyen sikerélménye, de nem is tudom, hogy mikre.
#2 Bemutattam a barátaimnak, haverjaimnak. Mivel sok szingli ismerősöm van, ezért elhívtam, mikor különböző programokat szerveztünk, kirándulás, sörözés, korcsolyázás, diszkó, társasozás, közös nyaralás egyszerűen egyik helyzetben sem tudott feloldódni és beszélgetni, mindig attól retteg, hogy olyasmit mond, amitől elítélik vagy rosszat gondolnak róla. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egy nálam elfogadóbb baráttal jobban járna, nagyon határozott véleményem van dolgokról és az együtt töltött idő alatt általában csak próbálom nem kimondani, amit gondolok, hanem támogatólag viselkedni, de érzem, hogy nem nagyon megy...
válasza:Van egy olyan érzésem hogy itt nagyobb a probléma, talán az otthoni környezet. Ezért lehetséges hogy hamar kikészül. Ha otthon gáz a helyzet abból kell kiszakadnia. Ezért inkább arra kellene rávenni hogy elmenjen dolgozni másnem részmunkaidőbe higy ne teljesen a szüleitől függjön.
Persze higy sokat nézi a fiúkat. Ki van éhezve :). Jó hogy legalább hajlandó a randikra. Talán ha dolgozna akkor a férfiak is komolyabban vennék őt. Mert 30 évesen nulla munkatapasztalat az gáz, nem csak anyagiak miatt hanem azért mert látszik higy hajlandóságot sem muttmat arra hogy önálló legyen.
#4 Nem lakik otthon, kapott lakást, mikor egyetemre ment.
Én is azt gondolom, hogy el kéne mennie dolgozni, de sajnos erre nem tudtam rábeszélni, nagyon fél is attól, hogy nem fog megfelelni a munkahelyén, nagyon nyomni meg nem akarom. Most inkább elment egyetemre (bsc), minthogy a másik msc-jével kezdjen valamit. így három évvel az msc után szerintem már nem is nagyon tud szakmában elhelyezkedni.
válasza: válasza:"nem hiszem, hogy tud változtatni azért mert szólok neki". Kicsit megzavart ez a mondat, erre reagáltam. De igazából te ismered. Ha úgy látod hogy ennyire nem tudja mi a baj akkor szólj neki. Lehet hogy nem tudja hogy ez mennyire idegesítő. Te is megnyugodsz hogy mi lett volna ha szóltál volna.
Nem feltétlenül egy komoly leülős beszélgetés a jó. Ha mondjuk szóbahozol egy könnyű témát (bevezetésnek), ezután ráérsz a randi témára, és azt mondja nem hívták stb. akkor elmondod hogy ez még az lehet a baj. Így nem tűnik úgy, mintha letámadnád.
válasza:Figyelj. Nekem ugyanez megvolt. Volt azert egy hazassaga, mivel a fiunak nem volt hol laknia, a lany nagyon szep volt, sajat lakresz. Tiz evig megmaradt mellette egy ember, de onnantol randizasok, amik utan minden pasi eltunt. Kollegak, volt kollegak, baratok, mindenki eltunt. O viszont az a keveset a szavamba vagva mondta, es egyaltalan nem figyelt soha egyetlen szavamra.
Arra jutottam, hogy ez valami betegseg, nem is tehet rola.
Tizenvalahany ev alatt tobbszor meg akartam neki mondani es egyaltalan nem ertette meg. Az ellenkezojet gondolta es vagdalkozni kezdett. Kesobb mar nem rajta akartam segiteni, csak megszabadultam tole. Remenytelen.
Probald meg, de az ilyen emberek nem latjak be. Es esetemben mar a parazitasaga miatt dobtam. Orakon at nem akartam minden nap Skype-olni ugy, hogy unatkozast kozvetitett eloben, nem figyelt oda, es o se tudott mit mondani.
Köszi, ez is hasznos tanács, ha kifáradok, akkor én is hagyom, de egyelőre megpróbálok valahogy beszélni vele, hátha sikerül változtatnia.
Csak még abban nem vagyok biztos, hogy mi fogja elhozni a változást amitől kis valószínűséggel lesz rosszabb :)
Amúgy nekem is néha úgy tűnik, mint valami figyelemzavar. Szívesen megbeszélném vele, hogy menjen pszichológushoz, ha nem jár, csak nem tudom mit gondol az egész pszichológuskérdésről...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!