Megérdemlem ezt a barátságot?
Van egy gyerekkori barátom. Eljutottam addig a pontig, hogy irigy vagyok rá, ami nem helyes. Eddig örültem a sikereinek, annak, hogy könnyebb az élete egy picit mint az átlag emberé.
Mostanában viszont egyre jobban kiütközik az anyagi hátterünk és nehezen lépek túl rajta mert egyre jobban ágaznak el a nézeteink a szociális helyezkedésekről. Én óvatosabb vagyok, ő lazább és lehengerlő.
Én 10 éve hánykolódom egyik albiból a másikba, neki van saját lakása amit örökölt de jobban szeret az anyjáéknál időzni. Ő dolga. Most vett magának egy új lakást, amit felújitott, berendezett az örökségéből, lelkes volt. A munkálatok végére ért és gratuláltam neki, tényleg örültem, hogy van végre egy helye, ahová jó szívvel fog hazajárni mert, bevallása szerint, otthon elég mérgező a légköre. Közölte velem, hogy ez csak egy szaros lakás, ő majd akkor megy oda ha neki jól esik, nem köti őt semmi, majd amikor bulizik vagy a barátaival lóg este a városban akkor jól fog jönni stb. egyszóval marad a mama hotelben és nem adja ki egyik lakást sem. Mondtam neki, hogy más alig várja, hogy dobbanthasson otthonról, erre én voltam az éthetetlen aki beleszól a dolgába.
Igaza van, az ő dolga és nem azon kéne csüngeni, hogy miért van a másiknak és nekem miért nincs de kicsit nehezen tudok most túl lépni ezen.
Mi az hogy megérdemled e a baratsagot?
Mindenki olyan amilyen van aki hepciàs lesz.rom tipus. Ö ilyen es kész.nem kell ezen agyalni.
Szia!
Te vagy az Andi?
Nekem is van egy lány barátom, huszon évesen megpróbáltuk. Nem jött össze,de lassan jóbarátok lettünk. Így 30évesen vettem egy lakást ő pedig albérletben éldegél. Nem örököltem,hanem megdolgoztam érte. Ő folyton utazna,nyaralna, rendeli a kaját, szórja a pénzt én pedig főzök magamnak,spórolok. A minimális dolgokra költök.
Odáig fajult a dolog,hogy miután elkezdtem felujítani a lakást még én voltam a szemétláda mert én vettem magamnak egy lakást és .ennyivel könnyebb. Igyekeztem már sokszor terelgetni,hogy nem kell 2 hetente fodrász.kozmetikus,szempillás,műköröm és te is tudnál spórolni. Nekem sem adott a család egy fillért sem. Kissé már mérgezőnek találom a dolgot,viszont amikor elfelejti a hülyeségét nagyon jóban vagyunk.
Neked is le kellene akadj erröl a témárol. Tényleg a pozitív dolgokra fókuszálni.
Igaza van a barátodnak. Én sem élem.meg katarzisnak ezt a lakás dolgot. Olyan mintha vettem volna egy kenyérpirítót, szerintem a motoromnak jobban örültem. Fura érzés az biztos..
29f
A barátságok első és legfontosabb határa az anyagi és szociális helyzet. Ha nagyon nagy a különbség a két fél között, ki fognak jönni a differenciák/nézeteltérések és rájönnek, hogy nem hasonlízanak mégse egymásra annyira, hogy egy koherens barátság tartható legyen hosszútávon.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek kivételek. De az ember úgy van tervezve, hogy a saját fajtájával tartson.
Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást, főleg neked utolsó. Ahogy a 4-es is irta, kiéleződnek hosszabb távon a differenciák de igyekszem majd nagyon objektiven rátekinteni a helyzetünkre és legküzdeni az érzelmi oldalt.
3-mas, nálunk az a felállás van, hogy ez a bizonyos barátom szórja a pénzt, utazik és öltözködik, én meg nőként csak álmodozom fodrászról vagy kozmetikusról. Otthon főzök, a maradék avokádó szószt a hajamra kenem a fejemre pedig a salátás tálat használom :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!