Jártál már úgy, hogy egy új társasági körbe kerültél, elfogadtak csak nem barátkoztak veled?

sokszor.

de engem sose a valahova tartozás érdekelt,hanem egészen más.

pont e miatt mivel érdekem volt a csatlakozás,elég hamar felismertem a beilleszkedés alapjait.

szóval minden csoport képvisel valamit,valamint szüksége van bizonyos dolgokra.

ha te leszel a legjobb a képviselt dologban,vagy te tudod megszerezni azt a dolgot amire igénye van a csoportnak,akkor nemcsak sikeresen be szocializálódsz,de hozzád fognak alkalmazkodni a többiek.

de az 1. amerikai survivor győztes a legjobb példa erre,sosem felejtem el mert nagyon tanulságos győzelem volt vagy 20 éve.

egy magas dagadt kiállhatatlan nagyképű homokos pali volt.

senkivel nem jött ki a szigeten,mindenki utálta...viszont csak ő tudott halakat fogni szigonnyal,ezért ha kiszavazták volna,akkor éhen vesznek ezt mindenki tudta.

-az első pár survivorban még komolyan vették a kaja megvonás dolgot,nem csak a se ggekről szólt és tényleg éhezés volt-

e miatt sosem szavazták ki,hiába volt mindenkivel ultra paraszt.

így elevickélt a döntőbe és végül meg is nyerte.

Nekem eddig olyanok, hogy azt latom, ha egy sracnak a haverjai nem fogadnak be, vagy nem kerülök velük bratyi szintre minimum, akkor nem lesz egy hosszu tavu a kapcsolatunk sem az aktualis baratommal.

Nem tudom miert függ ez össze, de összefügg sajnos.

Én azt látom már felnőtt 30+ évesként, hogy egyszerűen nem kell erőltetni a "barátkozni akarást". Ezzel nem azt mondom, hogy el kell zárkózni, de nem is kell őrülten ragaszkodni, csak hagyni kell alakulni a dolgokat, illetve ha szerveznek valamit akkor ott kell lenni.

Én legalábbis ezt látom, benne kell lenni a "körforgásban".

Túrázások során volt, hogy találkoztam egy csajjal. Aztán máskor össze futottunk és rajta keresztül megismertem az egyik túratársamat akinek már van kialakult köre. Rajta keresztül megismertem egy másik túratársat, akivel eleinte semmi extra kapcsolatom nem volt, úgy voltam vele, hogy "az XY ismerőse" aztán később úgy alakult, hogy kifejezetten vele mentem el túrázni. Neki is megismertem ismerőseit, mert szeret minél több emberrel menni. Következő túrán már az ő egyik ismerőse kifejezetten hozzám jött oda és vele túráztunk együtt fél napot.

Aztán ezek mellett vannak társaságok amikből zsákutca lett.

Összességében azt mondom, igyekezni kell ápolni is a meglévő kapcsolatokat, de mellette ha úgy érezzük akkor nyitni kell mások felé is. Pont azért, mert ha az egyik társaság "kifullad" ott van a lehetőség a másikra.