Miért nem tudtál ugyanúgy tekinteni a barátodra, miután bevallotta, hogy szerelmes beléd/bejössz neki?

Miután megtudja az ember, hogy bejön a másiknak, onnantól kezdve nem lesz egyenrangú a két ember kapcsolata.

Tegyük fel van Mária és Gábor. Gábornak bejön Mária, és ezt el is mondja neki. Onnantól kezdve Mária akarva akaratlanul is visszább vesz a viselkedéséből, mert azt hiszi, hogyha továbbra is olyan közvetlen Gáborral, mint addig, akkor azzal a viselkedéssel "esélyt nyújt" Gábor felé. Tehát már Mária részéről nem lesz őszinte a barátság és a viselkedés. Gábornak pedig le fog esni, hogy mivel nem jön be Máriának, ezért többet kell tennie, bizonyítani akar majd Máriának, hogy de mégis ő lenne az igazi számára.

Ez a viselkedés átalakul nyomulássá, ami cringe-é teszi az egész még megmaradó "barátságot" és Gábor szépen lassan lejáratja magát és a maradék büszkeségét amire fel tudott nézni valamennyire Mária.

A párom az első találkozásunk után (nem randi, sulis program) bevallotta, hogy belém szeretett - de a sima barátságom is elég neki, ha én nem szeretnék többet.

3 évig voltunk haverok. Ha nem kezdek el iránta többet érezni, akkor még mindig csak barátok lennénk :)

Én ugyanúgy barátként tekintettem rá, közben csináltunk programokat - mozi, sushizás, fagyizás, ilyenek.

Nálam egészen idióta helyzet volt anno még akkor "legjobb" csaj barátommal

Megismerkedésünk idejének legelején még tetszettünk egymásnak (csók is volt) és utána 3 napra rá nagyjából miután látta rajtam hogy már biztos vagyok a dolgomban (hogy mi együtt leszünk) utána megnőtt valamiért az egója (mert ugye tepertem is utána) és beközölte hogy maradjunk csak barát barátok

A lényeg hogyha bejön neked az adott illető ne kezdeményezz vele szimpla barátságot mert ha közben nem találsz valaki mást akkor könnyen rámehet egy ilyen dologra a mentális egészséged

Nekem 7 évembe tellett mire teljesen letettem róla...

Mert onnantól kezdve, hogy érzelmei vannak már nem vagyunk barátok. Nem merem elengedni magam előtte, nem merem a szokásos baráti gesztusokat hozni, folyamatosan feszengek a társaságában és attól félek, hogy valamit félreért. Az egész helyzet rettenetesen kínos és a bizalom is elveszik.

Ha érzelmek vannak valamelyik részről, akkor nincs rajta mit menteni, jobb lezárni és elfelejteni egymást.

Mert egy barátság nem párkapcsolat. A barátság teljesen más síkon mozog, ami mindkét félnek kényelmes. Mély, őszinte, vannak benne érzelmek, de nem szerelem. Nem akarsz vele szexelni, és ő sem akar veled szexelni.

Az ellenkező nemű emberek közötti barátságban hiszek, de a barátság extrákkal, na abba nem, és soha nem is egyeznék bele!

Szerintem ilyenkor csak úgy tud megmaradni esetleg az őszinte barátság, ha csak ilyen haverok vagytok, mert ez egy lazább kapcsolat, szóval ez a haverság maradhat utána simán. Viszont ha pl. legjobb fiú.lány barátok akkor nem hiszem h megmaradhat, mivel itt már szinte mindent tudtok egymásról, és ez a "bevallás" már módosítja a másik emberről alkotott összképed, és már nem úgy tekintesz rá h pl.: Legjobb fiú barátom.

hanem h: egy barátom aki szerelmes belém.

Szóval szerintem itt átalakulhat vagy Erre a haverságra VAGY tönkremegy teljesen a kapcsolatotok.