Mit tegyek már, hogy legyenek barátaim? Legalább csak egy?!!

Légy nyitott, szeress beszélgetni, és úgy mesélj magadról/bármiről, hogy érdekelje a többieket. Illetve fontos az is, hogy te is érdeklődve hallgasd őket. Meg ugye tudj kapcsolódni a témákhoz, legyenek közös pontok az életetekben. És nem kell görcsölni rajta, csak lazán!

Nekem mindig voltak barátaim, haverjaim, társaságom, pedig nem igénylem olyan veszettül mások társaságát. De osztálytársak között is mindig volt legalább 1-2 barátnőm, akivel sulin kívül is csináltunk programot. Később az egyetemeken is mindig összehaverkodtunk páran, akik hasonló érdeklődésűek voltunk. Animeconra is kijártam egy időben, ott is egész jó kis társaság verődött össze egy srác meg körém, pedig mi csak azért kezdtünk dumálni nyitáskor, mert mindketten egyedül mentünk. Munkahelyeken is mindig voltak, akikkel jóban voltam, bár ott nekem annyi elég is volt, mint mondtam nem érzek kényszert, hogy sok emberrel vegyem körbe magam. :) Család mellett meg még kevésbé igénylem már. Amúgy ezek a társaságok, barátok már szétszéledtek, de én nem bánom. Mindig jönnek újabbak, sosincs olyan, hogy ne lenne senki, akivel beszélgessek.

Én is hasonlónak gondolom magam.

Nem lehet keresni, jön majd magától.

Boldogsagos szep reggelt!

Amilyen szepen sikerult megfogalmaznom a valaszt ebben a csodalatos ejszakas muszakban, olyan szepen toroltem is ki veletlenul amikor a "valasz kuldese" gomb helyett a "vissza"-ra nyomtam. Nade mind1, megprobalom reprodukalni a szoveget, de elore elnezest kerek mindenkitol, ha netan osszeszedettlen lesz. A tobbi hibat meg egyszeruen tudjatok be a faradtsagnak.

Na, ha eddig elolvastad akkor feltetelezem erdekel a valaszom, igy raterhetunk a lenyegre is:

Lenduletbol racafolnek a #3as valaszra, ugyanis en ezen a forumon ismertem meg egy jo baratomat kb 7 eve es igen, mind a mai napig tartom vele a kapcsolatot. Jo, persze ertem en, hogy egy surubb talalkozokra alapulo kapcsolatnak nagyobb a letjogosultsaga, igy nezve viszont van igazsagtartalma a korabban emlitett valasznak.

Node ne szaladjunk ennyire elore, haladjunk szep sorjaban. Az elso lepes minden esetben egy interakcio, fuggetlenul attol, hogy mi lesz a kovetkezmenye. Peldaul: hullarandom srac a kezembe nyom egy korso sort es megdicseri a polom, erre most o a lakotarsam. Ezzel nem azt mondom, hogy ez lenne a kovetendo pelda. Hanem arra akarok celozni, hogy akarmit hoz is a sors, valahol el kell kezdeni. Ha nem 0-24ben a negy fal kozott gubbasztasz kihuzott netkabellel es csak akkor nyitsz egyaltalan ajtot miutan a futar lerakta az ebeded az ajto ele, akkor akarva akaratlanul is talalkozol masokkal.

A neheze ezutan jon, mert egy talalkozasbol nem lesz egybol baratsag, azert tenni is kell. Itt viszont kihangsulyoznam az elso benyomas "fontossagat", ugyanis ha nem vagy neki szimpi akkor valoszinuleg nem lesz folytatas. Viszont ez nem azt jelenti, hogy gorcsosen meg kell felelni masoknak, hogy tokeletesnek tunj a szemukben, mert ha te fut fat osszehazudsz magadrol, csakhogy jobb fenyben tuntesd fel magad, akkor ennek kesobb iszod meg a levet. Mint azt mondani szokas: "ha rossz a memoriad, ne hazudj". Jo, ez nem illik ide 100%-ban, de a lenyeg remelem ertheto. A legjobb, ha lazan veszed a dolgot, tobbnyire hamar kiderul, hogy kompatibilis vagy-e a masikkal vagy sem. Nekem is volt olyan ismerosom akivel minden beszelgetes a hisztijebe fulladt, igy vegul en mondtam, hogy na ezt most hagyjuk abba.

Mint azt mondtad, nemsokara dolgozni fogsz. Had figyelmeztesselek elore, a munkahelyi ismeretseg nem olyan mint a korabban megszokott sulis egyutt logas. En szerencses helyzetben vagyok, mert a cegen bellul egy kisebb muhelyben dolgozom ezert nem surun talalkozom masokkal, de oszinten szolva nem nagyon banom. Felre ne ertsed, a kozvetlen munkatarsaimmal kijovok, de nem nagyon teszek erte, hogy elmellyuljon a dolog. Ez persze felfogas kerdese, de lattam mar parszor, hogy "baratok" nyomtak fel egymast a fonoknek egy ket morzsaert vagy a rangletran valo elorekuszasert. A jo munkatarsakhoz igazsag szerint csak szerencse kell. Nem elkeseriteni akarlak, csak figyelmeztetlek, hogy az elejen furcsa lesz. Alapesetben mindenki idosebb lesz mint te, raadasul tapasztaltabb is.

Nem tudom mit irhatnek meg a temaban, vagy hogy mire mire vagy kivancsi. Ha szeretnel ram irhatsz es beszelgethetunk, legrosszab esetben nehany level utan letiltasz, de ne aggodj, nem ez a cel :D

Bocsanat, nem gondoltam, hogy ilyen drasztikusra sikerult megfogalmaznom...

Munkahelyrol annyit kell tudni, hogy minnel tobben vagytok annal nagyobb a valoszinusege, hogy idiotakkal is osszefutsz. Igen, ehhez nem kellett sok esz, de lenyegeben ennyi.

Suliidoben is dolgoztam itt-ott, azutan meg lehuztam ket probaidot es csak a harmadik munkahely lett az amire azt mondtam, hogy na ez mar megfelel. Semmi nem garantalja, hogy te elsore kifogod az optimalisat, de kis szerencsevel ez is osszejohet. Azt tudom tanacsolni, hogyha nem erzed magad jol akkor valts. Hiaba keresnel mondjuk egy stresszesebb helyen tobbet, akkor sem eri meg.

Viszont ezzel elegge eltertem a targytol, igy terjunk is vissza a baratkozasra :D

Nem baj, ha nem nyilsz meg egybol mindenkinek, lehetsz baratsagos, nem azt mondom, hogy ne kezdemenyezz, de jobb ha tartasz egy kis tavolsagot. Az elso honapokban biztosan, nem tudhatod honnan hallod vissza amit elmondtal valakinek.

Tudom, hogy ez sem sikerult tul vidamra, de hidd el, tenyleg nem lelombozni akartalak.

Szerintem ha baratkozni akarsz akkor ne munkahelyen probalj. Ott ha akarod, ha nem napi atlag 8 orat ugyis ossze leszel zarva a tobbiekkel. Szereny velemenyem szerint jobb, ha civilben keresgelsz baratokat, utana ugy osztod be veluk az idot ahogy akarod es azt csinaltok egyutt amit akartok.