Jogosan vagyok erre titokban büszke?

Az én szememben akkor nőnél nagyot, ha kiderülne, hogy az orvosi egyetemre járás indítéka az mások gyógyítása önzetlenül.

Hisz mások szolgálatánál nincs nemesebb feladat... 🙂

Furcsa dolog ez. A mi kultúránkban a büszkeséget sokan összekeverik a nagyképűséggel. Pl. ha valaki egész életében melózik, hogy legyen egy neki megfelelő háza, majd kirakja büszkén facebookra, akkor az emberek többsége nagyképűnek és felvágósnak fogja látni.

Jó példa még erre az is, hogyha valaki tisztában van a képességeivel. Ha valaki kijelenti, hogy ő okos, akkor sokan egyből betámadják, hogy nagyképű.

Az érdemeink, a sikereink, a tehetségünk elismerése nem nagyképűsége. Az ezeknek való örülés sem. A keleti kultúrában ez sokkal elfogadottabb és alap.

Teljesen jogosan vagy rá büszke, én is az vagyok rád. Meg magamra is több okból egyébként. :)

Szerintem tök jó dolog, ha az ember tud büszke lenni a sikereire a mai megkeseredett mentalitásban. Az sajnálatos, hogy ezt sokan nagyzolásnak, felvágásnak élik meg, amikor megpróbálod kifejezni. Persze az fontos, hogy megmaradj két lábbal a földön. Kezeld szerénységgel a tudásod és a tehetséged, ettől sokkal értékesebb lesz. És erre majd emlékezz vissza 15-20 év múlva is, amikor jólmenő magánorvosként, annyit kérhetsz el egy vizsgálatért, amennyit nem szégyellsz. Személy szerint nagyon szeretem azokat az orvosokat, akik amellett hogy nyilván megkérik a munkájuk árát, még is szerénységgel állnak a beteghez és idővel tudnak nevemen szólítani. Vagy éppen a busás órabérük mellett nem derogál nekik elmenni néhány órára önkénteskedni pl. Na de kicsit elkalandoztam.

Szóval ha egy jó barátod nem tud örülni az örömödnek, akkor az a kapcsolat újraértékelendő.

Fülig ért a szám, amikor bekerültem a műszaki egyetemre. Az akkori legjobb barátnőm rögtön azzal nyitott, hogy nem fogok semmire menni ezzel a végzettséggel, bezzeg ő az övével... Mondanom sem kell, hogy már nem az életem része. Talán a tudatos szelektálás, talán a szerencse kérdése is, hogy olyanokkal vagyok körbevéve (és én magam is olyannak tartom magam), aki tud örülni a másik örömének.

6. Egyetértek.

Kérdező, nyugodtan légy rá büszke, már csak azért is, mert orvosi szakra már csak bekerülni sem kis teljesítmény, hát még el is végezni!