Ha valakit "friend zone-ba" tettetek, akkor hogy viselkedtek vele ezután?

A baratokkal megbeszeli az ember a szemelyes dolgait is es akar gyakran talalkozni is.

A baràtsàg fogalma nem tiszta neked.

Akitöl te beszélsz hogy nem tartasz vele ilyen szintü bizalmi kapcsolatot, az nem baràt hanem max haver ismerös osztalytars.

Én egyszer jártam úgy egy fiú baráttal, hogy pár év barátság után bevallotta, hogy szinte az első pillanattól kezdve belém van esve és nem tud csak barátként nézni rám. Én sajnos meg csak barátként tekintettem rá, ha azt is mondanám, hogy jobban szerettem mint barát, akkor is inkább mintha testvérem lett volna. Megmondtam neki, hogy nem vagyok képes rá úgy nézni. Egyébként voltak álmatlan éjszakáim emiatt, azon gondolkodtam, hogy ha megerőltetném magam, akkor lehetne köztünk valami, hiszen tényleg közel álltunk egymáshoz, de egyszerűen nem tudtam rá máshogy nézni. Ő azt mondta hogy megpróbálja elfogadni, de naponta felhozta valamilyen módon, aztán ha valakivel flörtölgettem vagy csak beszélgettem, akkor folyamatosan féltékenységi rohamai voltak, sokszor nyilvános helyeken is, ami kib...ott ciki volt. Addig fajultak a dolgok, hogy meg kellett szakítanom vele kapcsolatot. Végül a közös barátainkkal is így lett, mert a viselkedése alapján mindenki biztosra vette, hogy elhitettem vele, hogy több is lehet és emiatt vannak a sorozatos drámák.

Szóval én azóta ha valakivel csak barát maradnék, addig maradnék vele egy közegben, ameddig tartja magát hozzá, hogy tényleg csak barátok vagyunk. Egy ideig tartanék egy bizonyos távolságot, hogy érezze az illető, hogy tényleg nem lehet itt több, de ha úgy látom, hogy megértette, akkor folytatnám a barátságot.