Mi lesz velem?!

Már kajak nem bírom... Ez a karantén dolog még nekem is sok.

Unom már hogy a munkahelyem és a lakhelyem között ingázom. Egy ideig élveztem, mert nem vagyok túl szociális arc ( mármint el-elszoktam járni kocsmázni meg bulizni néha-néha, de egyre ritkábban). Most hogy sehova nem lehet menni meg minden bezárt, már kezd engem is egy kicsit lehozni.

A családom kiakaszt, a munkahelyemen a kollegák is az idegeimre másznak, a boltsorról eltűnt szép lassan mindenki, ahogy be-bezártak a boltok. Gondoltam elleszek itthon magamban, de már egész nap ps4-zek meg sorozatozok, lassan felfekvéses lesz a hátam is. Úgy voltam vele, nosza nem baj, regelek Badoora (ja, Tinderről letiltottak) most úgyis biztos többen lógnak ezeken az oldalakon, hátha találok beszélgetőpartnert, de az a kevés is akivel matcheltem vagy nem is válaszolt vagy 2-3 mondat után eltűnt...

A "barátaim" is elvannak a maguk világában, néha küldenek egy meme-et, vagy egy smiley-t azt ennyi. Mondom alapvetően feltalálom magam, de már kezd sok lenni a jóból... Kell valami szociális inger vagy lassan a falakkal fogok beszélgetni(ha válaszolnak is, akkor tényleg fogom tudni hogy nagyon nagy a baj).

Ti hogy vagytok ezzel, hogy viselitek a dolgot?

BÁRKI válaszolhat!

26/F