Ha 24 éves koromig nem tudtam kialakítani egy tartósabb barátságot sem, ezután még lehet esélyem, arra, hogy legyen egy jó barátom?
Hogy eddig egy barátom sem lett, csak rövidebb ideig tartó ismeretségeim, annak inkább lelki okai vannak. Nehezen kötődök emberekhez, mindig valahogy kívül állónak érzem magam még akkor is, ha a saját közegemben vagyok. Mint például az egyetem, ahova járok, ahol sok hozzám hasonló emberrel találkozhatok. Még itt sem tudok rendes ismeretségeket kötni.
Volt már valakinek hasonló tapasztalata? Hogyan lábalt ki ebből?
Én sem tudok barátságokat kötni. Egy barátomnőm van, az is gyerekkoromból maradt. Sok közösségnek a része vagyok, sok embert ismerek, de igazi, mély barátságot nem tudtam senkivel sem kötni.
23/L
Átérzem... Sosem volt lelkitárs szintű barátom (a páromat leszámítva, de ő más).
23 vagyok, majd jön vagy nem. Én nem fogok arra nem érdemes emberekkek kínlódni annak reményében, hogy egyszer én is valakinek a "besztije" leszek. Akkor inkább maradok annál, hogy a párommal osztom meg egyedül minden gondolatom és érzésem, a barátaimmal meg csak elmegyünk sörözni. A lányok ráadásul nagyon piszkok voltak velem általában is, nem bírtam elviselni őket. Csoda lenne, ha kapásból lenne egy barátnőm, aki érti a vicceket, nem hisztizik, nem rosszindulatúskodik, nem áskálódik és legalább rólam nem pletykál össze mindent. És nem verseng velem.
Amit kint látsz a nagyvilágban barátságokat, azok sem ilyen nagyon szoros, tartós barátságok. Éppen hasonló élethelyzetben vannak, van valami összetartó erő, de ha annak valamiért vége, akkor már vége is az egésznek.
Manapság már nem nagyon jellemzőek ezek a tartós barátságok, inkább a felszínes kapcsolatok jellemzőek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!