Eléggé hasonlóak vagyunk engem mégsem tisztelnek vagy közelednének, oka?

Kisugárzás. Ném igazán tudsz ezzel mit csinálni, ez egy adottság, és egyáltalán nem objektív dolog. Ha megkérdznéd a többieket, miért csinálják ezt, nem tudnák megmondani. A maximum, amit hozzá tudnának szólni, annyi, hogy a másik lányt valamiért jobban kedvelik nálad.

Velem is ez volt, sokáig bántott, aztán elfogadtam. Már nem akarom, hogy észrevegyenek, rendszerint csendben vagyok. Ez egyébként még be is jön, mert azóta sokkal többen kedvelnek, és alig van részem visszautasításban.

"Ném igazán tudsz ezzel mit csinálni, ez egy adottság"

Már h a fenébe ne tudnál. Minden érzelmed kisugárzik. Ha robot vagy akk érthetően nem.

Persze, lehet ezzel kezdeni sok mindent, de ezek jóréezt tudattalan dolgok. Minél inkább erőlködik valaki, annál rosszabb lesz.

Önismerettel, személyiségfejlesztéssel lehet segíteni rajta, de az hosszú idő. Nem fog egyik napról a másikra menni.

De miért jársz ebbe a tánccsoportba? Más helyen nem lenne ilyen gondod.

Én láttam már olyanokat, hogy valaki aki egy adott közegben király volt, egy másik közegben kívülálló. És ugye aki megszokta, hogy kívül van és leszrják, az azt gondolja, hogy biztos vele van a baj, és ezért ott marad.

De aki meg azt szokta meg, hogy ő a csoport közepének a része, az amint észreveszi, hogy kívül van, elmegy, és keres magának más csoportot. Fel sem merül náluk, hogy bármi probléma lenne velük, hanem észreveszik, h nem illenek a csoportba.

Ez sztem attól függ, h milyen az első csoportélményed. Ha szerencsés voltál, akkor nem lesznek később ilyen problémáid, de ha nem jön be a dolog, akkor meg ilyen esetekben magadban fogod a hibát keresni.